Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - közl. 397. o.

412 EGERVÁRA ELESTE és szabadon lesznek bocsátva, elárulták a törököknek a vár gyönge voltát. A magyar embert ezután ígéretük szerint szabadon bocsátották, az angol trombitást pedig a szultán rendeletéből Bartonhoz kísérték. Október 10-én (alkalmasint csak 11-én) az őrség alkudozni kezdett az ostromlókkal, minek az lett a vége, bogy a várat másnap *) föladták oly föltételek alatt, bogy a katonák podgyászaikkal és rendes fegyvereikkel bántatlanul kivonulhatnak, (the soldiers should be dismissed in safety with their apparel and ordinary weapons), a lakosságnak pedig megkegyelmez a szultán és kegyébe fogadja őket. Eger vara a benne található ágyúkkal és ammunitióval a szultánnak adandó át.2) A szultán tisztjei még aznap bementek a várba, bogy ezt a capitulátió értelmében az őrségtől átvegyék.3) Egyszerre, a szultántól adott igéret daczára, a törökök megrohanták a keresztény katonákat és a lakosokat és kezd-9 A jan. 5-ki levél dátumaiban nagy a zavar. De a Sandersonhoz írt levélben (okt. 15-én) Barton maga azt írja Eger alól, liogy a vár október 12-én »egy szombati napon« adta meg magát és e dátum csakugyan szombatra esik 1596-ban. — Cogonara szerint a vár október 12-én adta meg magát, a törökök 13-án vonultak be a várba s az őrség később (e poi) kivonult. — Szamosközi és Glover szintén okt. 12-ét említik. — Teljesen érthetetlen, amit Szederkényi állít (II. 296.), hogy t. i. a »vár bevételének napjában, mely okt. 14., Ortelius kivételével, a többiek megegyeznek.« Ortelius nem említi a dátumot. Arról pedig, hogy a források nem egyeznek meg, könnyen meggyőződhetik Szederkényi, ha figyelemmel elolvassa saját könyve 2. kötetének 289. lapját. 9 A szultán is azt írja az angol királynőnek, hogy a vár október 12-én, egy szombati napon (alli 19. délia sudetta luna di Seffer, il giorno del benedetto Sabbato) hódolt meg. — Naima ugyanazt a dátumot és a szombati napot említi. Szerinte e nap szakadt az eső és az ostromműveleteket csak nagy ügygyel-bajjal lehetett folytatni. A várbeliek déltájban kapituláltak. 9 Naima szerint »másnap (azaz okt. 13-án) reggel két bég és nyolcz bégfi« (? a keresztények küldöttsége) jött az ostromárkok felé és török részről Begtás, szolnoki bég lett kezesül a várba küldve azalatt, míg a capitulatio föltételei stb. teljesen el nem lettek intézve és aláírva. A küldöttséget ezután a szultán elébe vezették, kinek kijelentették, hogy egy-kettő közülök mozlim hitre hajlandó áttérni. Erre azonnal fehérbe öltöztették őket és dobpörgéssel és örömujjongatással lett mindenfelé a táborban a győzelem híre a török seregek tudtára adva. Rumili beglerbégje, a janicsárok agája, a tüzérség parancsnoka és az arzénál főnöke voltak, szerinte, a tisztek, kiket a szultán a vár átvételével megbízott. — Decsi szerint a keresztények közül 250-en lettek apostatákká, Jansonius szerint szintén 250-en, sok olasz köztük, lettek »mameluk«-okká.