Századok – 1895
I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - közl. 397. o.
ÉS A KERESZTESI -CSATA 1596-BAN. 409 város volt, majdnem oly nagy, mint az ő idejében Galata (little less than Galata) csinos épületekkel (of seemly bustetldinge.) Glover szerint pedig szept. 24-én a törökök ismét behatoltak a városba és fölgyújtottak és elpusztítottak mindent ami épen maradt, egyebek közt egy nagy templomot is. De a várbeliek ismét kiverték őket onnan. Szeptember 26-án egész nap és éjjel a janicsárok kezdeményezésére némi csatározás ment végbe a vár főkapuja előtt. A magyarok, kik közül többen elestek, az erődítményekhez közel tartották magukat, a janicsárok pedig, miután nem érkezett számukra segítség, végre kifáradtak a küzdelemben és némi veszteséggel mindkét fél részén kénytelenek valának visszavonulni. Szeptember 27., 28. és 29-én a törökök az aknákkal voltak elfoglalva és földet és fát hordottak a várárkok megtöltésére. 30-án végre fölgyújtottak egy aknát, de ez visszásán lobbant föl és megölt néhány törököt. Az ostromlók hősies elszántsággal rohanták meg a rést, de a várból kirohanó őrség által visszaverettek. Ez alkalommal egy önkénytes csapat, többnyire ujjonczok, kik igért gazdag jutalom fejében vakmerő elszántsággal a vár egy kapujának megfigyelését vállalták magukra, a várőrség által meglepetett és széjjel veretett. Sokan közülök fölkonczoltattak és több zászlójukat is elvesztették. melyeket a vár faláról mutogatott az őrség. Október 2-kán az ostromlók folytatták az ágyúzást és miután sikerült nekik négy, kellő nagyságú rést lőniök. általános rohamra készültek. A vár árkait már megtöltötték volt fával és szénával, de mielőtt ezzel egészen elkészülhettek és a gyúlékony anyagot földdel betemethették volna, az őrség puskaporral fölgyújtotta a töltést és fölégetett mindent. Október 3-án, az éj beálltával, a vár árkai már ismét föl voltak töltve fával és más anyagokkal. »Időközben« megérkezett Eger alá a győri bég (beglerbey of Ianik) ; de mivel ő a szultán v agy fővezérének parancsa nélkül jött, ámbár a czászáriaknak nagy hadereje járt ama vidéken, fejvesztésre Ítéltetett. Sikerült azonban a szultántól