Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - közl. 397. o.

408 EGERVÁRA ELESTE három nehéz ostrom-ágyú tüzelni kezdett a vár nyugati részére. Két nap múlva pedig Dsáfer pasa 4 nehéz ágyúval a vár déli oldalát kezdte lövöldöztetni és csakhamar tetemes kárt okozott falaiban. »Mahemed« pasa »másod alkirály« és Ibrahim pasa a nagyvezér »több helyen« ágyúztatta a várt, Hasszán pasa, Rumili beglerbégje és »Mahemed« pasa, Anatolia beglerbégje pedig 4) kelet felől törették a várfalakat, úgy hogy Eger vára csakhamar minden oldalról be volt kerítve. Több roham is lett intézve ellene, de sikertelenül.2

) Cigall Ogli pedig a könnyű lovasságot vezényelte ; ennek föladata volt a környéket átkémlelni s az ellenség mozdulatait figyelemmel kisérni. A szultán számára fából egy igen magas tornyot emeltek, honnan az egész tábort áttekinthette. A lakosoknak legnagyobb része a török sereg közeledtének hírére elhagyta Eger városát, de kevesen, többnyire a szegény népség, visszamaradtak s ezek már az ostrom másodnapján szept. 23-án fölgyújtották a várost és a várba vonultak.3) Az alatt, hogy a tliz pusztított, a janicsárok létrákkal megmászták a falakat és behatoltak a városba, hol átkutatták az égő házakat, prédául czipelve magukkal mindent, a mit a tűztől megmenteni képesek valának. A tűzvész daczára azonban elég maradt az épületekből, hogy a janicsárok magukat mögöttük megfészkelhessék.4

) Barton szerint Eger jókora (lardge) 9 Pecsevi szerint Lala Mohammed északról törette a falakat. L. Thúry czikkét a Hadt. Közi. XX. 194. ") Glover szerint Ibrahim és Hasszán keletről, Dsáfer és Mahomet északról, és Anatolia és Karamania beglerbégjei nyugatról lövették a várat. — Sanderson szerint pedig hat helyen ágyúzták a várat a törökök, még pedig ily rendben : a nagyvezér, Rumili beglerbégje, Anatoli beglerbégje, a janicsárok agája, Dsáfer pasa (a herélt) és Mahemet pasa Gera (Dsera). 3) Istvánfi hibásan állítja, hogy az ostrom hetedik napján, (tehát szerinte október 3-án) gyújtották fel az egriek városukat. — Cogonara nem említi, hogy mely napon lett a város fölgyújtva, hanem csak azt, hogy Nyári szeptember 23-án megrakatta a várost katonákkal. — Jansonius az ostromot az 1597. évbe helyezi és szerinte a szultán »urbem obsedit castraque inter Tibiscum et Danubium locavit.« Leírása néha nagyon homályos, de amennyire őt megérteni tudom, a lakosok a hatodik napon gyújtották föl a várost. —• Decsi János, kinek leírása helylyel-közzel szóról szóra megegyezik Jansoniuséval, szintén az ostrom hatodik napjára helyezi ez eseményt. — Ortelius szept. 26-ára. — De Barton és Glover tudósításai után nincs kétség afelől, hogy ez szept. 23-án történt. 4) Ortelius szerint a kórház és néhány más épület nem égett le.