Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Vécsey Tamás. Széchenyi és a magyar magánjog. Ism. V. 370. o.

370 TÖRTÉNETI IRODALOM. 370 olvasó elé. Ehhez járulnak még a könyv alaki előnyei, az eleven stil és a szellemes előadás. Ez előnyökből kevesebb is elegendőf hogy e könyv a nagy közönség tetszését kiérdemelje. Tudom, hogy végezetül a fordításról is illenék szólanom. De hogyan hújjak ki e kötelesség alól ? Ócsárolni nem akarom. dicsérni pedig nem lehet. Legjobb lesz talán, ha néhány mondatot másolok ide, a leglelkiismeretesebb hűséggel, csak azt jegyezve meg, hogy a példákat a kevésbbé sikerűit lapokról veszem. 138. lap. »A korábban nagyon bizonytalan és esetleges módon. főkép a bárók által, kikhez a nemesség egy része, a későbbi Jagellók alatt a követek is csatlakoztak, gyakorolt, de lényegileg csak a tulajdonképeni nagy- és kis- lengyelországiak által foganatosított választási jog 1573 óta tulajdonává lesz Lengyelország, Litvánia és valamennyi bekeblezett tartomány,, nevezetesen a porosz tartomány is minden, hadi szolgálatra kötelezett nemesének ; jóllehet ezen vajdasági csoport különben bevonatását az általános lengyel tárgyalásokba privilégium odiosumnak tekintette és 1454. évi, a lengyel szokásjog által csakhamar túlszárnyalt bekeblezési okmánya alapján csak, mint egész.egy közös szavazattal akart a királyválasztásban részt venni.« 183. lap. »Ez a ministeri status valóságos közigazgatási hivatalnokok, és ezért elkülönzött állást foglalnak el a senatusban. mint a hogy valódi fizetést is húznak. Szavazásoknál és beszédek tartásánál — e kettő a lengyel senatusban jóformán egybeesett — szigorú sorrendet tartottak.... Valamennyi senator élethossziglan neveztetett ki. A golebiowi confoederatia felelős ministereket akart behozni, kik mindig két évre, egyik országgyűléstől a másikig neveztettek volna ki. Egy kivitel nélküli eszme, bár egyes lengyel fejekben korábban és későbben ismét fölmerült,« 491. lap. »Magától értetődik, hogy csupán született nemesek. kiket esetleges papi hivatásuk sem zárt már ki a két Ágost pactum conventumai óta a Rómába való kikiildetésbőlf mint azelőtt, lehettek követek, a mit még az 1 778-iki constitute is ismételt.« Folytathatnók. L. B. Széchenyi és a magyar magánjog. A m. tud. Akadémia 1894. non. 4-én tartott Széchenyi ünnepére írta Vécsey Tamás. Budapest,. 1895. Kiadja a m. tud. Akadémia. 8-r. 62, 1 1. A Széchenyi születésének századik évfordulóján tudvalevőleg elhatározta Akadémiánk, hogy nagy alapítója emlékét