Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Pázmány Péter összes munkái. Ism. Dedek Crescens Lajos. 358. o.

364 TÖRTÉNETI IRODALOM. 364 vei vett elégtételt az egyházán, szerzetén és jóltevőjén ejtett sérelmekért. Egy könyvet írt, a majdan megjelenendő »Kalauz« vázlatát, a melyben egybe foglalta mindazon érveket, a melyeket a hitújítás ellen a legerősebb kath. elmék az idők folyamában kieszeltek. Merészen, az élet-halál harcz kíméletlen erejével támadta meg a protestantizmus legerősebb bástyáit, legféltettebb alapjait. A fájdalom és a hosszú mérhetetlen ereje nyilatkozott meg művében, a hatalmas Pázmány egyik leghatalmasabb alkotásában. így keletkezett Pázmány műve az új tudományok hamisságáról. A kis 4-r. alakban, 113 levélen megjelent munka hatásáról nincs közelebbi adatunk, kétségtelennek látszik azonban, hogy a protestánsok körében P. ellen támadt ingerültségnek nem csekély részben ezen munkácska is oka volt. Megjegyezzük különben, hogy P. ezen műve aestheticus szempontból sok kifogás alá esik s hogy azt még azok a rendkívüli körülmények sem menthetik egészen, a melyek között létre jött. A kötet második részét a Kempis Tamás Krisztus követéséről írt négy könyvének fordítása foglalja el. Ezen mü a világirodalom egyik legismertebb remeke, a mely csaknem minden nyelvre le van fordítva s közel annyi kiadásban jelent meg, mint maga a Szentírás. Pázmány tehát rendkívül jó szolgálatot tett a magyar kath. közönségnek, midőn Kempis művét lefordította s a magyar nemzetre nézve élvezhetővé tette. Pázmány maga mondja, mily nagy gonddal végezte azt. »Igyekeztem azon — írja — hogy a deák betűnek értelmét híven magyaráznám, a szólásnak módját pedig úgy ejteném, hogy ne láttatnék deákból csigázott homályossággal repedezettnek, hanem oly kedvesen folyna, mintha először magyar embertől magyarúl Íratott volna.« Hogy e feladat mily nehéz volt, azt mindenki könnyen elképzelheti, a ki a latin eredetinek tömör, magvas, eszmékben bővelkedő rövid mondatait ismeri. Hogy mind a mellett a fordítás remek munka, az mindennél jobban bizonyítja P. erős magyar nyelvérzékét, fejének és tollának fegyelmezettségét. A sajtó alá rendezés, miután az első 1604-iki kiadásból egyetlen egy példány sem maradt fenn, — a tiz évvel utóbb Bécsben megjelent második kiadás után készült és Kisfaludy A. B. tanár szaka.vatottságát dicséri. Hátra van még, hogy röviden megemlékezzünk azon rendszerről, a melyet a sajtó alá rendezők, közös megegyezés szerint, a kiadásban követtek. Nyilván való dolog volt, hogy a kiadás nem lehet egyszerű reproductio. A sajtó alá való rendezés nehéz munkájával megbízottaknak két dolgot kellett szem előtt tartamok : a nyelvtörténeti érdeket és az olvasók