Századok – 1895

IV. Hivatalos értesítő - A. M. T. Életrajzok költségvetése 1895-re 204. o.

MACRYAR TENGERÉSZET AZ ANJOU-KORKAN. 21 1 Árpád-háznak egy sarja még életben volt, kinek közelebbi joga volt a koronára, és minthogy a magyar nép nagyobb része a nemzeti eredetű dynasztiával tartott. Igaz, liogy ez utóbbinak tekintélye és népszerűsége IV. László rossz uralkodása által nagymérvű csorbát szenvedett volt, de mégis az Árpád-ház 300 éves királysága és belőle származó annyi nagy és kitűnő uralkodó emléke ragaszkodást és kegyeletet keltett iránta a nemzetben. Így tehát a magyar főurak, Kűn László megöletése után, annak utolsó vérrokonát, Endrét emelték a trónra, és mint III. Endrét Székesfehérvárott 1290. juh 23-án megkoronázták. Noha azonban Endre Arpád-ivadék volt, tagadhatatlan, hogy vele egy bizonyos tekintetben idegen elem és a külföld befolyása jutott a trónra; és így elismerése sok megtámadásnak volt kitéve. Még párthívei is a velenczeinek hittak, miután Velenczében született és neveltetett, és anyja által a Signoria nemes családaival szoros összeköttetésben állott. Ezen körülmény magyarázatára vissza kell mennünk egy fél századig. Mikor II. Endre király 1235-ben meghalt, harmadik neje, Este-i Beatrix, terhes állapotban elhagyta Magyarországot, és visszatért olasz hazájába, hol 1236-ban bút szült, Posthumus Istvánt, ki soha se jött Magyarországba, hanem egész életét Spanyol- és Olaszországban töltötte. Ravenna olasz város polgárai a magyar királyfit, ki a gazdag Traversari ravennai család egy leányát vette feleségül, podestájukká választották, felesége halála után pedig elűzték. István Velenczébe menekült, és ott újabb házasságra lépett Morosini Tomasinával, a köztársaság egyik legelőkelőbb családja nőtagjával ; ezen házasságból származott III. Endre király, született 1270 körül, ki atyja halála után Kűn László udvarába jött, és későbben Dalmátországban lakott. Téves azonban azon állítás, hogy Endre ezen ország kormányozásával lett volna megbízva, noha sok történelmi műbe ment át; ezen tisztség Lászlónak Endre nevű testvérét illette. III. Endre trónralépte után azonnal több vetélytárs lépett fel. Köztük Martell Károly a legveszedelmesebb, minthogy a pápa erélyesen pártolta. Martell Károly el nem értç szivének vágyát, t. i. a magyar korona tényleges birtokát; ifjú életének, valamint nejéének is, hirtelen végett vetett 1295-ben az akkor Olaszországban dühöngő pestis, még minekelőtte lábát magyar földre tette volna, holott már öt éve magyar királynak nevezte magát. A nápolyi párt azonban Martell Károly korai halálával nem szűnt meg létezni. Maradt ÁL Károly után egy 1288-ban