Századok – 1895

IV. Hivatalos értesítő - A. M. T. Életrajzok költségvetése 1895-re 204. o.

214 GK. WILCZEK EDE. született fia Róbert Károly, kit a magyarországi Anjou-párt trónjelöltnek elfogadott. E gyermek érdekében Mária királyné ezentúl megkétszerezett erélylyel működött. Az akkor uralkodó pápa, VIII. Bonifácz, úgy mint legtöbb elődje, pártfogója volt az Anjouknak és szivesen engedett Mária kérelmének, miszerint udvari papját, Péter minoritát, spalatói érsekké nevezze ki, 1297-ben; nemkülönben beleegyezett, mikor a királyné 1298-ban, György brebíri gróf közreműködésével, Sebenicóban püspökséget alapított, melynek székére szintén egy nápolyi-párti helyeztetett. E két főpap remekül előkészítette a talajt a tengervidéken a várt anjoui messiás befog-idására ; de magában Magyarországban is toborzott új híveket, noha itt III. Endre erélyesen lépett fel a pártütők ellen és ezeket fegyverrel legyőzte. Magyarországban több hatalmas főúr. mint a güssingi grófok, főképpen. Gergely esztergomi érsek állott az Anjou-párt élére. Ezek belátták, hogy, míg csak zászlóért és nem személyért küzdenek, kevés sikert fognak aratni ; és noha a trónkövetelő még gyermek volt, mégis elhatározták, hogy őt személyes megjelenésre bírják, nehogy úgy járjon, mint atyja Martell Karoly, ki félénk távolmaradása által minden kedvező alkalmat elszalasztott. És miután a tengermellék eléggé előkészítettnek látszott a trónkövetelő kedvező fogadására, végre az 1300-ik év elején Pál bán fia, Brebíri György gróf, hajóra szállt és Nápolyba vitorlázott, hogy Magyarország nevében az udvartól kikérje, miszerint a csak még tizenkétéves Kóbort Károly birodalmát személyesen elfoglalhassa, A küldöttségnek foganatja volt, és Kóbert Károly György gróffal, 1300. augusztus havában Spalatoba érkezett, hol először új hazája földjére lépett. Spalatóban a bán, brebíri Pál gróf, fogadta és üdvözölte Kóbert Károlyt mint Magyarország királyát, és Spalató városát is ugyanily elismerésre bírta. Endre király a bitorló erélyes visszautasítására készült, de 1301. január 24-én hirtelen meghalt, III. Endrével az Árpád-ház férfiága sirba szállt; a magyar trón most már a nemzeti párt szemében is megüresedettnek látszott, és a királyválasztás nagy ügye előtérbe lépett. Maradt ugyan III. Endre után egy, az első házasságából Fennena cujáviai herczegleánynyal, származó kiskorú leánya, Erzsébet de ez szóba se hozatott az ország nagyjainál, annál is kevésbbé, minthogy Erzsébet, atyja halála után,,mostohaanyjával együtt az országot elhagyta. Mindamellett az Árpád-házból való leszármazás tartatott szem előtt az országgyűlésen való királyjelölésnél. minthogy a három jelölt, ki a főurak által felállíttatott, mind női ágon IV. Béla királytól származott : Ottó bajor herczeg