Századok – 1895
I. Történeti értekezések - SZILÁGYI SÁNDOR: Emlékbeszéd Salamon Ferencz fölött 1. o.
16 SZILÁGYI SÁNDOR. # tiil vinni. De kedvencz tervéről, egy független pártorganum alapításáról nem tudott lemondani. Amint az állapotokat tűrhetetlenebbeknek látta, vagy a viszonyokat kedvezőbbeknek, magától a párttól függő lap létrehozása czéljából újabb emlékiratot dolgozott ki, nagy súlyt fektetve rá, bogy a szerkesztőség állandó contactusban legyen a párt vezéreivel s ezekkel a lap clubb-belyiségeiben megbatározott időben tartandó tanácskozásokon döntsenek a lap tartalma felett. Később ezt a tervet még tüzetesebben kidolgozta : egy részvény-társulat által »Közérdek« czím alatt megindítandó új lap tegye feladatává, bogy a vélemény szabadságát és függetlenségét a sajtóban is megalapítsa. Nem boldogulván napilap megindításával, azt hitte, liogy e czélt egy hetilap által is el lehet érni — s erre is megtette a szükséges lépéseket, de most is eredménytelenül. Azon bukott meg, hogy az elvet, melyre tervét alapítá, hogy t. i. az új lap a párt, s nem a kormány organuma legyen, nem fogadták el. A kettőt nem akarták egymástól elválasztani. Nem érhetvén el azt, hogy saját lapjában küzdhessen a kiegyezési törvények, az államjogi alap mellett, mint melyeket egyedül tartott positivoknak, szabatosoknak és a felforgatási törekvések ellen, melyeket viszonyaink közt veszélyeseknek hitt, élénk részt vett, természetesen névtelenül, a koronként felmerült hazai és külföldi kérdések megvitatásában, lettek légyen azok akár politikai akár társadalmi természetűek: s e czikkeit átlátszóság és erő jellemzik. Es fordúlt legyen is a közvélemény ellene, mint például a bosnyák kérdésben, meggyőződésétől semmi sem tántorította el. Egymásután dolgozott a Reformban, Pesti Naplóban, Nemzeti Hírlapban, Honban, Budapesti Hírlapban, Nemzetben, nem ritkán éles satyrával ostorozta a cbauvinismust, a nyegleséget. Mert szenvedélyes polemikus volt az angol debatterek fajtájából, de rendkívüli ereje érzetében fékezni tndta magát. Ebből az időből kiadatlanul, kéziratban egy jókora kötetre menő polemikus czikksorozat maradt utána, melyekkel valamely butaságot, farizeusságot vagy hazugságot ostorozott, de ezeket első felindulása csillapultával vagy visszatartotta, vagy enyhébb átdolgozásban tette közzé. Hanem e másféltizedes csatározás alatt, az actualis