Századok – 1895

I. Történeti értekezések - SZILÁGYI SÁNDOR: Emlékbeszéd Salamon Ferencz fölött 1. o.

EMLÉKBESZÉD SALAMON FERENCZ FÖLÖTT. 17] kérdések megvitatása közben, többször vissza kellett tekintenie a kiegyezés genesisének tanulmányozásához, nem az azt közvetlenül megelőző évekre, melyekben részt vett, hanem magára a forradalomra, melynek keletkezését, okait kereste és megtalálta az egykorú documentumokban. Rendes eljárásához hiven, ezeket is minden előítélettől menten, részletes vizsgálat, analysis tárgyává tette, s ily módon az átalánosan elfogadott divatos nézetekkel ellentétben álló eredményekre jutott. így jött létre a megjelenésekor nagy hatást tett politikai röpirata : »Magyarország 1849. és 1866.« és utána »közösügyek és a forradalom« czimű nagyobb szabású czikk-sorozata a Budapesti Szemlében, (1881) kimutatva, hogy a 48-iki törvények gyönge oldala, vészt hozó sziklája a közösügy volt. Ennek a tanulmánynak csak kisebb része volt politikai tartalmú, azzá inkább actualitása tette: valójában a pozsonyi törvények keletkezésének történetét bonczolta, erős logikával az okok és következmények kapcsolatosságát mutatva ki. s ebből húzva le ítéleteit. Ez az első objectiv történet a szabadságharcz kezdeteiről — s bizonyos tekintetben ma is egyetlen. Â czikk-sorozatot később átdolgozta önálló munkává s folytatta az innsbrucki napok történetével. Kisebb történeti munkái második kötetében akarta közzétenni. Sajnálni lehet.' hogy a kiadás elmaradt, mert e munkában politikusaink s államférfiaink sok gondolkodásra méltó anyagot találhatnának. — Cicero büszke jelzője, a »magistra vitae« teljesen rá illik. így vette hasznát a történetíró politikai és hírlapírói működésének, s munkássága mint eddig, ezután is e kettő közt volt megosztva. Történetírói elveit akadémiai székfoglalója bevezetésében körvonal ózta. politikai programm járói egy valóban remek nyiít levélben számolt be. melyet a tordai Deákpárthoz intézett, mely a képviselői mandátumot felajánlotta neki, (1872. máj. 21.) s hogy mit tart a journalisticai pályáról, egy a »Reform« számára készült hírlapi czikkben mondta el, mely azonban csak hátrahagyott irásai közt maradt fenn, s a »Skriblerek« czimet viseli, azzal a tendentiával irva, hogy a közönség előítéletét a hírlapírók iránt eloszlassa, sőt azt a hírlapokban való részvételre buzdítsa, a hírlapíróknak az igaz-SZÁZADOK. 1895. I. FÜZET. 2