Századok – 1895
I. Történeti értekezések - LÁNCZY GYULA: Sienai dolgok. – Magyarország és sienai szt. Bernardino; Capistran János és II. Pius pápa. 97. o.
CAPiSTRAN JÁNOS ÉS II. PIUS PÁPA, 115 -tárgyűjtés már a XIII. sz. egyik nagy vita kérdését képezte .-a rend főárnyalatai között s a történeti igazság kedvéért meg kell jegyeznem, liogy az már akkor a nagyobbmérvû könyvbirtok megengedése javára dőlt el, még a szigorúbb szellemű árnyalatokban is.1) Mint a kőzeti rétegek különböző korszakok földtani történetéé — úgy a S. Francesco templomok épülése, átalakulása a rend története megannyi átalakulási phásisának hirdetői, megörökítői. Az Assisi templom-épület maga kezdeményeiben az első végzetes válságot idézte fel a rend alapítása korában. A sienai templom is voltaképen többszörös építkezések sőt mondhatni teljesen különálló alkotások sorozatát mutatja. Mint a második félkötetnek — mely e sorok nyomatása alatt érkezett kezemhez — egyik közleményiből láthatjuk, az első épületből (1228 — 55 közötti időből) mindössze néhány apró, keskeny csúcsíves ablak s egy kis négyszögletes terracotta homlok-diszítmény maradt fenn. a régi szegénység, egyszerűség hirdetőjeül.2) A fentebbiekhői láthattuk, mint alakul át a renaissance alatt a San Francesco egészen mássá, amint a minőnek ala<pitói s igaz követőinek szelleme szánta. Egy humanista visszavonulása és contemplatiojának díszes, otthonos menhelyévé. Nerii hibáztatásúl constatálom ezt ; csak egyszerű történeti tény gyanánt. Il ne faut pas chercher midi à quatorze heures — mondja a franczia közmondás, s ezzel egy történet-módszeri axiómát formuláz találón. Ismeretes dolog, hogy II. Pius szülei hamvait is a Francescoba helyeztette át, s egy díszes síremléket emeltetett föléjük. Mgr. Toti czikkéből megtanuljuk, hogy mint válik az egész templom a Piccolomini neposok ima- és temetkezési kápolnájává ; mint bővül, szépül, végső tökélyig — all' ultimo ritinimento, mint magát kifejezi -— a Capella Piccolomini 9 Lásd erre nézve a Franciskánus rend specialis irodalmát. A forrásokon kivűl, első sorban Ehrle atya S. J. munkáit. Az általánosabb természetű történetirodalom köréből a Historie Littéraire de la France XIY. századi köteteiben elszórva mindkét felfogás mellett példákat és szempontokat. 9 Lásd Lusini Vr Storia della Basilica di S. Francesco (Siena 1894) ismertetve L. Fumi Orvietonak jeles történésze által.
