Századok – 1895

I. Történeti értekezések - LÁNCZY GYULA: Sienai dolgok. – Magyarország és sienai szt. Bernardino; Capistran János és II. Pius pápa. 97. o.

116 SIENAI DOLGOK '— MAGYARORSZÁG ÉS SIENAI SZ. BERNHARDINO, Arragonában s a páduai Szt. Antalról nevezettben. Ez utóbbiban Pinturicchio festett egy oltár-táblát. Az előbbinek padlózatán, a Marrina-nak nevezett *) sienai szobrászszal graffitoban kidolgoztatták a négy sarkalatos erényt. És milyen csodálatos, szédületes magának e nepos-családnak emelkedése még a XV. században ! Csupán nőágon, húgok, nagynénék leszármazottjaiban folytatva az átruházott ősi néven, ez a régi, de elszegényedett és házasságaiban a városalsóbb tisztségei között elmaradozott nemesi család, körülbelül 40 évvel II. Pius halála után egy második egyházfőt ád a világnak. De még a XV. század folyamán a Todeschini (Piccol.) fiukból egy Amalfi berezeg válik ki, a többi pedig hasonlónagy területi hübérczimeket nyer. Összeházasodnak a nápolyatagoniai királyi házzal — ha szinte balkéz sarjával s a Farnesekkel. Nem csak spanyol grandok, hanem a spanyol királyi család czímerét is jogosúltak egyesíteni a magukéval. S ez emelkedésekkel mind fényesebb, terheltebbé válik a sienai Francesco. Mert meghalni és temetkezni mégis csak oda térnek vissza ... Még csak egy adalékot, mely minden történetkutatót bizonyára érdekelni fog. A Piccolominik régi nagy levéltáráról, mely úgy látszik külön épületben volt elhelyezve, azt jegyzi meg Mgr. Toti, hogy a század elején észrevette a család, miszerint »pénzsovár emberek kifosztották s az okmányok java » része Priest felé kelt szárnyra«. Ki lehetett a század elején az az érdekelt vásárló Triesztben ? És ha esetleg az osztrák kormány, mely e családnak a Habsburgok alatti fontos szereplés következtében ugyancsak érdekelt lehetett — mi vált ez okmányokbol? Nem-e jutott belőlök a bécsi központi levéltáraknak? S így nem váltak-e újabb időkben reánk nezve is hozzáférhetőkké ? . . . Midőn a XV. század vége felé Siena is elvesztette köztársasági szabadságát s egy » Signore «-nek bajolt meg, akkor Pandolfo Petrucci és háza gyakorolta az önkényuralmat, míg a Medicik Sienát is be nem olvasztották toscanai egység-állatnükba. Ezekkel a Petruccikkal foglalkoznak a »Bulletino«L ') (Lorenzo di Mariano Nanni.