Századok – 1895

A Magyar Történelmi Társulat Évkönyve 1895 - Tartalom

134» százados díszpolgára, szül. 1810-ben; 1848. előtt a besztercze-bányai kerület kincstári, valamint a lipcsei kincstári uradalomnak ügyésze; 1847. —50-ig a selmeezi főbányagrófság ülnöke s kir. bánya-tanácsos, ki törvénytudományi mély ismereteinek és a jogi téren alapos képzettségének többi közt a beszterczebányai régi nevezetes perben is kitűnő jelét adta. 1850—55-ig a debreczeni cs. kir. országos törvényszék, innen a pesti kerületi főtörvényszék ülnöke, 1861-ben pedig a visszaállított hétszemélyes tábla birája lett. Mint curiai biró, később nyugalomba vonult dabi (Pestm.) birtokára. Meghalt 1893. nov. 15-én Budapesten. Nejétől Capdebo Jankától két gyermeke maradt: Jolán, Szentivány Zoltán neje és Pál. A M. Tört. Társulatnak 1867-től fogva volt tagja. Sperlágh József, gyógyszerész és gyógyszertár-tulajdonos Hatvanban, Hevesmegyében megyebizottsági tag. Meghalt 1892. máj. 12. Hatvanban, 62. évében. A M. Tört. Társulatnak 1876-tól fogva volt tagja. Szabó József altábornagy ; mikor a tiszti rangot elnyerte, Y. Ferdinánd király testőrei közé sorozták ; e kitüntetést daliás alakjának és ritka szépségű férfias arczának köszönhette. A szabadságkarcz hirére itthon termett és beállt Damjanich seregébe ; itt őrnagyi ranggal az 1848. nov. 1. alakult 42. honvédzászlóaljat bizták gondjaira. Részt vett Damjanich minden ütközetében és minden alkalommal kitüntette magát. Buda ostrománál, mint Görgey adjutánsa, legelső volt a rohamvezető tisztek között. Világos után halálra Ítélték, de az utolsó pillanatban kegyelmet kapott, mely az Ítéletet élethossziglani rabságra változtatta ; hét évi várfogságot i szenvedett Aradon, mire az iijabb j kegyelem számára megérkezett. A ; szabadulás után gazdálkodott 1861-ig, j mikor határozati párti képviselővé lett. Andrássy Gyula minister meg- | hívására belépett az újjá szervezett! honvédség körébe. A katonai téren szaktekintély volt és mint kiváló tiszt gyorsan emelkedett; 187 8. oct. 1. a honvédség legfiatalabb tábornoka lett. í Ö volt a budapesti honvédkerület dandárparancsnoka s a honvéd főtörvényszék elnöke. A 80-as évek elején már eljutott az altábornagyi rangig és rábízták a Ludovica Akadémia vezetését. Szende Béla halálával a honvédelmi ministeriumban történt átalakulások független gondolkozásával nem egyezvén, elkedvetlenedett és nyugalomba vonult Kun-Félegyházára, hol 1893. jun. 26. meghalt 69. évében. Egyik leánya Aranka, dr. Beöthy Zsolt egyetemi tanár neje. A M. Történelmi Társulatnak 1877-től volt tagja. Széchenyi Dénes (Sárvári és Felsővidéki gróf), a főrendiház tagja, gróf Széchenyi Lajos val. belső titkos tanácsos és gr. Clamm-Gallas Alojzia fia s öcscse Imre grófnak, a volt berlini nagykövetnek, szül. 1828. nov. 28. Horpácson Sopronmegyében. Ifjú éveiben katona volt és a hadsereget főhadnagyi ranggal hagyta el ; majd képviselővé választatván, mint kismartoni képviselő részt vett az 1861. országgyűlésen és ez év máj. 27. feltűnést keltő beszédet mondott a felirat mellett. Azóta állandóan tevékeny részt vett a közügyekben, bár hivatalt nem vállalt. Legutóbb a főrendiház reformjának tárgyalásakor szerepelt. Kitűnő gazda hirében állott és a sportot gyakorlatilag és elméletileg egyaránt műveié. 1872-ben nagyobb munkát irt e czím alatt : Beitrag zum Reitunterrichte. Meghalt 1892. sept. 28. Gutensteinban. Özvegye Hoyos Mária grófnő, jótékonyságáról ismeretes és négy fia maradt. A. M. Tört. Társulatnak alapitó tagja volt. Szilágyi Virgil (Székelyföldvári) ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, szül. 1824. nov 28. Écskán Torontálmegyében; 1846. jan. 24. ügyvédi oklevelet nyert; azon év apr. 17. Csongrádmegye aljegyzőjévé neveztetett ki. A szabadságharcz alatt tagja volt a megyei vészbizottságnak. 1850. febr. 28. a csongrádmegyei cs. biztos által megyei törvényszéki főjegyzőnek neveztetett ki, mit azonban el nem fogadott és Pestre költözött ; a Pesti Napló belmunkatársa lett. 1861. apr. 2 Pest-József-város választotta meg képviselőnek. 1862. febr. 28. felség-