Századok – 1895

I. Történeti értekezések - LÁNCZY GYULA: Sienai dolgok. – Magyarország és sienai szt. Bernardino; Capistran János és II. Pius pápa. 97. o.

98 sienai dolgok '— magyarország és sienai sz. bernhardino, ziniken kívül még egyéb is kerül, minek szálai belészövődnek Magyarország köztörténetébe? Különben is az olasz probléma kétezer év óta fő mozgatója az európai történetnek — ez az örökké »égető kérdés«. Annak minden facette-jével érdemes foglalkozni, mindenütt és minden időben. így mindjárt a megnyitó értekezés sem Magyarországot, sem Sienát nem látszik érdekelni. Utóbbit csak annyiban, liogy hőse sienai származású volt, azon főnemesi családok egyikéhői való, melyek Olaszország területén még ezerével élnek, néha virágoznak e mái napig ; egy nagy terjedelmű, a szó valódi értelmében történeti aristokratia, melynek élő hagyományai csakugyan a középkorig, néha annak első évezredéhe nyúlnak vissza s a mely a mai Olaszországnak, a »cento città«, ama hanyatló, borongó száz város hazájának sajátos érdekét, mondhatjuk, egyik varázsát képezi. Ugyanis szó van egy Sergardiról. Már pedig a füzet legvége felé, a »Levéltárak« rovatában, Zdekalier és Bacci a Sergardi-Biringucci családbelinek állományát ismertetik, mely városi palotájukban őriztetik. Ügy látszik, legrégibb okmánya 1385-ben kelt; de 1400-tól fogva számos közérdekű ; köztük egyik Capistran János canonisatiójára vonatkozó. Kéziratai közt pedig egy Ének Bécsnek 1683-iki felszabadulásáról. mely Modenában legutóbb megjelent nyomtatásban. Nos, a Bulletino megnyitója is egyik Sergardiról szól. Mgr. Isidoro Carini, a vaticani könyvtár praefectusa foglalja el ezt a helyet. Pedig neki sincs semmi köze Sienához ; úgy hiszem siciliai. De a mai Olaszországban alig képzelhető történeti vállalkozás, a mely a nélkül a bámulatosan tevékeny, sokoldalú szerző nélkül meginduljon. Ép úgy értekezik Sicilia mai válságáról, mint valami I. Frigyes-kori krónikatöredékről a maga által szerkesztett és írt Muratori folyóiratban. Szinte magától értetődik, hogy az »Arcadia« történetéről egy több kötetre tervezett munkát bocsátott közre.1) Az Arcadia s annak 0 VArcadia dal 1690. al 1890. Memorie Storiclie Roma 1891. Eddigelé tudtommal csak az első kötet jelent meg, mely az Arcadia alapításával, munkásságának első évtizedeivel foglalkozik. Nem terjeszkcdhetem itt ki az irányra, melyben Mgr. Carini munkája mozog. Hogy itt egy nagy cultur-történeti tüneménnyel állunk szemben, arról némi tájé-