Századok – 1895

A Magyar Történelmi Társulat Évkönyve 1895 - Tartalom

24 rendesen lejárogatott) nyert egy, bár platonikus értékű kitüntetést, de a mely neki mégis jól esett. Ugyanis 1869-ben Maros-Vásárhely számos tekintélyes polgára képviselő-jelöltnek hívta meg és léptette fel ; de ő, mint az idealismus híve egész életén át, nem értett a korteskedéshez s így a politika szeszélye mást juttatott a honatyasághoz. Nem sokat búsult felette, más volt az ő világa, a hol az ő babérai termettek. O ekkor hivatalán kívül már egész erővel a történelmi munkásságban találta fel örömét, melyet nagyobb mértékben 1867-ben kezdett meg, s azóta egész haláláig buzgón folytatott. Jelentékeny részt vett a Magyar Történelmi Társulat megalakulásásában és működésében, sok éven át mint annak jegyzője, választmányi tagja, szerkesztő bizottsági tagja s egyik legszorgalmasabb munkása, üléseinek látogatója, felolvasója, a mint azt a Századok első 20 évi folyama bőségesen bizonyítja. Tevékeny részt vett annak nyári kirándulásaiban is. Egy ily kirándulás alatt a Mohi-pusztai ásatásoknál ismerkedtem meg vele s szerettem meg nyilt, egyenes, kedélyes, barátságos, emberszerető lelkűletét. Tiszteletem fokozódott iránta, midőn a kirándulás folytatásaként Kassára s onnan Thaly Kálmánnal együtt Lapispatakra a Keczer-levéltár átnézésére mentünk. Négy fekete paripa röpített a Tarcza völgye felé, el a történeti nevezetességű Rozgonyi-mező mehett. Lapispatakra, Keczer Miklós kir. kamarás úr kastélyába, a hol hő aratásunk volt a kurucz-levelekben, asszony-levelekben, (a miket Deák Farkas ekkor nagy kedvteléssel kutatott.) O tett jelentést is kassai zárgyűlésünkön a bizottság működéséről 1878. szept. 1-én; valamint a megelőző 1877. évben Pozsonyban a köpcsényi, nagyszombati, s a vármegyei levéltári bizottságok működéséről; még előbb, az 1876-iki gömörvármegyei kiránduláson a kutatások eredményéről; 1875-ben a nyitramegyei bodóki könyvtárról; 1874-ben a zólyom-túróczin a radványi könyvtárról; az 1872-iki szepes-vidéki kiránduláson a gr. Csáky-család kassai ága levéltáráról. Utoljára az 1879-iki erdélyi kirándulásokon vett részt. Ezek a vidéki kirándulások és levéltár-kutatások nagy befolyással voltak az ő munkaköre kijelölésére s történeti tanul-