Századok – 1895
A Magyar Történelmi Társulat Évkönyve 1895 - Tartalom
23 Midőn a nemzet a politikai elnyomatás alól felszabadúlt, Deák Farkas életében is új korszak kezdődik. Elete hányatott hajója biztos révbe jut, miniszteri hivatalnokká lesz ; irodalmi törekvései határozottabb, egységes irányt vesznek. A múlttal mintegy leszámol »Fogsága történeté«-xe\ s eddigi irodalmi irányával is mintegy szakítva, történetíróvá lesz. Az alkotmányos időszak helyreálltával Lányai Menyhért a pénzügyminisztériumhoz és Horváth Boldizsár az igazságügyihez egyszerre nevezték ki fogalmazónak, de önként érthetőleg a jogi és történelmi tanúlmányainak inkább megfelelő utóbbi állást foglalta el. Hivatalában 19 évet töltött s annak teendőit változatlan buzgósággal végezte mindaddig, míg a még fogságában szerzett lappangó kór miatt elbetegesedve 1886-ban mint czímzetes osztálytanácsos nyugdíjaztatott és ugyanakkor ő Felségétől a hivatalában és irodalmi téren szerzett érdemei elismeréseül a III-ik osztályú vaskoronarendet nyerte kitüntetésül. Hivatalában mint gondolkodó, sokat tapasztalt és önálló felfogással bíró férfiú, ki nem 22 — 23 éves korában kezdte a bürokratikus szolgálatot hanem mint már 35 éves érett férfiú ült a hivatali asztal mellé, nem igen tudott lelkesülni a chablonszerű s bizony nem valami lélekfejlesztő munkáért, de azért elvégezte hűségesen dolgát s kivált a kisebb állású hívatalnoktársai a legnagyobb szeretettel, tisztelettel ragaszkodtak hozzá. Ha nagyobb jelentőségű s kényesebb természetű munkák bizattak rá, mint pl. a 70-es évek elején a törvényszékek rendezési ügye, s néhány nagyobb börtön-vizsgálati ügy stb., azokat aztán egész odaadással, lelkesedéssel és sikeresen végezte. Erdemeivel arányban növekedett az elismerés, melylyel honfitársai, tudományos társulatok, majd ő Felsége a királyné s az uralkodó megtisztelték. A régi Marosszékben írói és hazafias érdemei méltánylásáéi 1 már 1862-ben és 1868-ban, Belső-Szolnokmegyében 1871-ben és Kővár-vidékén 1874-ben tiszteletbeli főjegyzőséggel tüntették ki. 1869-ben szülővárosa részéről (a melylyel az összeköttetést mindig fenntartotta s a hová nyári üdülésre