Századok – 1895

A Magyar Történelmi Társulat Évkönyve 1895 - Tartalom

22 kiadásban is megjelentek, a mi akkor ritkaság-számba ment,1

) 1862-ben adta ki, báró Bánffy Dezsővel (a mostani miniszterelnökkel) és Rétliy Lajossal (most hunyad-megyei kir. tanfelügyelő) a »Kolozsvári Album «-ot. Ez a serény irodalmi munkásság általánosan ismeretessé tette a Deák Farkas nevét, úgy hogy mikor Pestre költözött, már mint jónevű beszély-író volt ismeretes s Arany János,. Kemény Zsigmond és Pompéri János szeretettel karolták fel az önerejére támaszkodott szegény erdélyi ifjút, Pestre költözvén, a politikai és szépirodalmi lapokban, folyóiratokban szakadatlanul és sokat dolgozott ezen tíz év alatt ; lígy, hogy csak beszélye mintegy 70 jelent meg a 60-as évek folyamán s akkor egyike volt a legkedveltebb és ismertebb novellaíróknak. Abban az időben (mint minden elnyomatás korszakában) élénkebb volt a közönség történeti érzéke, s Deák Farkas jól értette a közérzűletnek kifejezést adni. Azért voltak közkedveltek novellái, melyeknek tárgyait már mind sűrűbben vevé a történelem köréből. A politikai irodalomban legnagyobb részt az általa jól ismert erdélyi viszonyokkal foglalkozott, részint a »Pesti Napló«-ban, részint az »Esti Lapok«ban. részint az erdélyi részekben megjelent újságokban. De nemcsak a szépirodalom iránt volt neki érzéke. A szorasabban véve tudományos irodalom terén is korán próbálkozott s jelentékeny munkákat alkotott. 1866-ban a kolozsvári collegium számára tankönyvül lefordította Levi Alvarez népszerű természettanát (116 1.), melyet sokáig használtak kézi-könyvűl és ugyan 1866-ban egy nagyobb tanulmánya is jelent meg Pesten »A nemzetgazdaságtan története« czímen, mely akkor az úttörő munkák közé tartozott. Ez a tíz esztendő volt az ő irodalmi iskolája : első. főkép szépirodalmi kísérleteinek, sikereinek s egy-egy tud. munkaírásának, s mindezek mellett az életfentartás küzdelmeinek időszaka. 9 Beszélyek. Irta Deák Farkas. Új olcsó kiadás, két rész egy kötetben. Kolozsvárt, 1864. 168 és 262 1.