Századok – 1895

A Magyar Történelmi Társulat Évkönyve 1895 - Tartalom

20 nemesebb jellemvonásokat. Atyjától öröklé szelíd, jóságos természetét ; anyjától élénk felfogását, kellemes társalgási, előadási modorát s mindkettőtől a nagy olvasási hajlamot, mely már gyermekkorában jellemezte. Tanulását gondos szülői felügyelet alatt korán kezdte és folytatta a maros-vásárhelyi jó hírű ev. ref. collegiumban, s az úgynevezett subscriptiós vizsgát 1846-ban 14 éves korában tette le kiváló sikerrel. A szünidőket rendesen a közelvidéki főúri és nemesi házaknál vagy tanulótársainál s rokonainál töltvén, korán fejlett ki benne a társasági, társalgási érzék, tehetség s bizonyos szélesebb látókör. Már ekkor alapját vetette meg széleskörű ismeretségének, melyet később is annyira cultivált, liogy alig volt az országnak megyéje és nagyobb városa, hol neki ismerősei, sok helyt épen barátai ne lettek volna. Az 1848—9-iki szabadságharcz eszmeáramlatai élénken foglalkoztatták és ellenállhatatlanul magukkal ragadták az. élénk képzelődésű, lelkes 16—17 éves gyereket is s bár zsengeifjúsága miatt a harcz mezején kevéssé vehetett activ részt : kihatással volt az egész életére. A nagy tragédia befejezte után ismét megkezdette másfél éven át szünetelt tanulását, melyet pár évig jó sikerrel folytatott mindaddig, míg a politikai elnyomatás korszakának ama fennebb vázolt megdöbbentő epizódja, a Török-Gálfi-Horvátb-féle összeesküvés, melyben részességgel vádoltatott,, az iskola falai közül a börtön czelláiba juttatta. Fogsága idejét szerencséjére magas miveltségű, szellemes és jókedélyű hazafiak társaságában töltvén, míg egyfelől a gyászos öt esztendő tettleg örökre helyrehozhatlanúl megviselte^ lelkét, szellemét magas kiképeztetéshez juttatta, Ott tanúlta meg a német, franczia és angol nyelveket s temérdek könyvet olvasván össze, kivált az utolsó időben Gyulafehérvárt és Josefstadtban, midőn azokhoz könnyebben hozzá juthattak. 1857 nyarán kegyelem útján ő is haza érkezvén, kenyér után kellett néznie s így lett a Földvári és a gróf Bethlen fiúk nevelője. Ebben a minőségben idejének nagy részét 1857 — 1862-ig Kolozsvárt és főleg nyaranként a Mezőség