Századok – 1894

Tárcza; Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 942

TÁRCZA. 93» Az 1664-iki felső-magyarországi hadjárat történetének világos és tiszta képét nyerjük Hónai Horváth Jenő értekezésében, kiegészítésül egy korábban közlött tanúlmányához a déli hadsereg működéséről ugyan ez évben. Savoy ai Jenő Belgrád elleni hadjáratát (1716—17.) Várady Gábor írja le. — Hatvan 1596-iki ostromáról Gömöry Oszkár értekezik, s Arad szereplését a tizenötéves háborúban Márki Sándor közli. — Meskó tábornok 1809-iki visszavonulásához Voith vezérkari őrnagy emlékirata szolgáltat adatokat. —• Az 1557 — 1558-iki várvizsgálatok (Illéssy Jánostól) az e czélra kiküldött bizottság jelentésének szabatos fordítását tartalmazza. Ugyan ö közli az 1612. várvizsgálatokra vonatkozó aktákat. Bárczay Oszkár a nikápolyi csatát írja le, s Geőcze az 1577-iki baditanácskozások aktáit közli. II. Rákóczy György levelei fejedelemsége utolsó korszakából, s Zrínyi 1664-iki hadjáratára vonatkozó levelek, mindkettő Koncz Józseftől s Báthory Zsigmond udvari lovasságának lajstroma kútfő történeti becscsel birnak. A magyar hadi szabályok gyűjteménye az 1631-diki Eszterházy-félével gyarapodott. A hadtörténelmi okmánytár Huszt várára vonatkozó utasításokat közöl, s a Hadtörténelmi Apróságokban igen sok érdekes és becses közlés foglaltatik. Ezenkívül külön rovat van szentelve a hadtörténeti irodalom termékeinek ismertetésére. A » Turul « a történetírás segédtudományait öleli fel, s azzal hogy sok fontos kérdést tisztázott, annak már is nevezetes szolgálatokat tett. Két füzet fekszik előttünk gazdag és változatostartalommal, melyből mindenek előtt a »Kossuth Lajos eredetét« emeljük ki Nagy Gézától. Oklevelekből, genealógiai táblákból összeállított értekezés, melynek még csak az első a genealógiai része jelent meg, s mely a családot 1263-ig viszi fel. Ugyancsak Nagy Géza az Árpádház mondai genealógiáját állítá össze, kezdve a Noétól való leszármazáson, s végezve erdélyi Zoltánon. A Garázdák 1407-iki czimeres levelét szinnyomatban mutatja be az I. füzet, s ahhoz magyarázó értekezést Schőnherr Gyula írt. A Il-ik füzet Pyber Benedek czimerét s a Ill-ik Barwy Simon 1417-iki czimerét hasonlag sikerűit színnyomatban közli. A beregmegyei Bilkey-család s a bilkei Lipcsey-család történetét levéltári adatok alapján Petrovay György irta meg. — A »Geythsa« név (Géza vezér) s »Tuhutum« kiejtéséről Karácsonyi közöl két beható tanulmányt, kimutatva, hogy az elsőt valószínűen Gejécsénekr az utóbbit pedig »Tétény«-nek ejtették ki. Igen érdekes tanulmány a Kis Bálinté a Barcsay-családról, a családnak nem régiben feltalált levéltárából összeállítva ; az eis» közleményben az 1310-en kezdődő oklevelek regestáit vesszük.