Századok – 1894
Tárcza; Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 942
946 TÁRCZA. A Czobor-családról Dudás Gyula, a Burchard-Bélaváry-családról Bárczay Oszkár, a béri Balogh-családról Iieiszig Ede, a Longodári-családról Bolgár Emil, a Bölöni-családról Bölöni László, a Vásáros-Náményi Eötvös-családról Léhoezky s a Bakurin-család magyar származásáról Décsényi értekeznek. Mindhárom füzetet könyvismertetések s vegyesek zárják be. A Il-ik füzetben igen melegen irt nekrolog van közölve a Társaság elhunyt elnökéről Nagy Imréről. Az Irodalomtörténeti közleményekből három füzet látott világot. E folyóirat három főrovattal bir : értekezések, adattár s ismertetések és bírálatok. Az értekezések sorát Acsády Ignácz tüzetes tanulmánya nyitja meg »Yerancsics Antal és Szerémy György.« Beható, tüzetes és a részletekig kiterjeszkedő tanulmány, e két X Vl-ik századi történetírót bonczolva, elemezve, párhuzamba téve őket, több vitás kérdést eldöntve s kimutatva, hogy Szerémy munkáját Verancsicsnak írta. Egy másik nagybecsű értekezés Thúry Józsefé, »Zrínyiász «ról kimutatva, hogy a költő Zrínyi Miklós történeti adatait honnan vette, s milyen könyvekből és hogyan alkotta meg művét ? A XVI-ik századi hitviták történetéhez nagyobb czikksorozatot kezd meg Rátli György »Gradeci Horváth Gergely és Lám Sebestyén hitvitája« czím alatt; nagy gonddal és szorgalommal összeállított tanulmány, mely egy egész sereg uj adatot mutat be. Az »Adattárból« kiemeljük Jászay Pál naplóját, melyet <Jzékus László másolt le s társulatunk egyik mult évi gyűlésében mutatott be. Horvát Árpád közleményét irománytárczájából s Imre Lajos adalékát a mult századi 90-es évek irodalmához, s Komáromy adalékát Eimay életéhez. A Magyar Könyvszemle I. füzetéről már megemlékeztünk ; kitűnően van összeállítva, a Il-ik füzet is. A horvát-szlavon országos levéltárt 150 éves jubilaeuma alkalmából Bojnicic Iván ismerteti ; annyival becsesebb, mert e levéltárról eddigelé vajmi keveset tudtunk. A modern könyvtárak szervezéséről tanúlságos dolgokat mond el Eerenczi Zoltán. Gróf Apponyi Sándor hozzászól a Maximilianus Transylvanus sokat vitatott kérdéséhez — se felszólalásával ugy hisszük végleg bezárta a vitát. Két XY-ik századi könyvhagyományozásról értekezik Varjú Elemér. Az Egyetemi könyvtár egyik Lyra kötetében van a belső táblára ragasztott két följegyzés Swandthonban hagyományozásáról, s egy Breviáriumban pedig Yerbigone asszony hagyományá•ról ; mindkettőhöz sikerült facsimile van mellékelve. Kőszeg város könyveinek 1614-iki lajstromát közli Thaly