Századok – 1894

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: A Hóra-lázadás magyarországi része - II. bef. közl. 714

A HÓRA-LÁZADÁS MAGYARORSZÁGI RÉSZE. 723 Egyelőre némi megnyugtatásul szolgálhatott, hogy Koppenzoller tábornok útnak indította a katonaságot Erdély határainak s a Károlyi-ezred egy századát Aradnak őrzésére s hogy Günther ezredes, aradi várparancsnok, »a jelen körülmények közt« készségesen ígért minden segítséget, sőt szükség esetében a várba való szabad belépést is megengedte.1) Jankovich Aradra érkezve, azonnal meghagyta, hogy a megye ne a hajdúkkal kergesse vissza lakásaikba a zavargókat, hanem egy tisztviselő, egy katona és egy pap által, szép módjával biztassa hazatérésre. A vármegye e végből Staniszlovits Pál szolgabírót küldte ki, a ki mellé bizottsági tagokúi B. Stetten wiirttemberg-ezredbeli főhadnagyot és Gersics Péter aradi protopópát nevezte ki Jankovich. A bizottság deczember 8. már beterjesztette jelentését, mely szerint a tótváradi járás lázadó parasztsága bűnbánatát nyilvánította s kijelentette, hogy visszaad minden rablott holmit; a mi kárt tettek, azt kezök munkájával hozzák helyre, az adót ezentúl pontosan megfizetik s engedelmesek lesznek. Ezt a joindúlatot, mely egyszerre megnyilatkozott a szegény népben, mihelyt megszabadúlt az ámítóktól, azzal jutalmazta II. József,, hogy a kár megtérítésére nézve tett ajánlatukat mellőzte. Úgy sincs vagyonuk, s testi büntetéssel már eléggé lakoltak; robottal pedig nem tehetik jóvá a hibát, mert így is annyit robotolnak, hogy el sem végezhetik a maguk munkáját s így nem kereshetnek annyit, hogy adójukat megfizessék.2) A rablások s más zavargások meggátlása ügyében decz. 20. tanácskoztak a rendek. Helyeselték, hogy a szétszórt házakat s apróbb falvakat közigazgatás tekintetében egyesítsék, mint ezt Kiszindia szabályozásánál már maguk is régebben sürgették. Ha azonban a kir. kamara nem járúl hozzá, ily veszélyes körülmények közt még kezöket sem mozdíthatják. Hozzátették, hogy »jövőben korlátolni óhajtván az oláh nép vadságát, legjobbnak tartanák, ha a marosi járásból néhány falu oláhjait máshová vinnék, s helyökbe műveltebb népet telepítenének le.« A pópák fegyelmi szabályzatának kidolgozására viszont az aradi g.-kel. püspököt szólították fel.3) Egyúttal lelkesen pártolták azt a már korábban fölvetett eszmét, hogy az oláhok számára mentül több háromosztályú ú. n. nemzeti ishólát állítsanak a megyében.4

) J) Jk. 663. és 682. sz. ") Jk. 663. Densusianu, 330 — 2. 2) Jk. 664. ') U. 0. 576., 675., 678. SZ. SZÁZADOK. 1894. VIII. FÜZET. 47