Századok – 1894

Értekezések - KROPF LAJOS: Jehan de Wavrin krónikájából - I. közl. 675

688 KROPF LAJOS. JEHAN DE WAVRIN KRÓNIKÁJÁBÓL. török jelent meg a parton s jelekkel adták tudtára Wavrinnak, hogy beszélni akarnak vele. A burgundi kapitány attól tartván, hogy ez csak ürügy a törökök részéről, hogy a gályák fölszerelését kikémleljék, eleinte nem akart velük szóba ereszkedni, de végre mégis engedett, miután a magyar gályák kapitánya, egy ragúzai ember, biztosította volt őt arról, hogy a gályák jól voltak fölfegyverezve s nem volt mit titkolniok a törököktől. Wavrin tehát megengedte két töröknek, hogy hajójára jöjjenek, kik mindenekelőtt is arról kértek fölvilágosítást, hogy kinek hajóival van dolguk s kinek fegyveres embereivel vannak a hajók megrakva. S miután feleletül tudtukra adatott, hogy Wavrint a pápa kérelmére a burgundi herczeg küldötte a magyar király segélyére, csodálkozásukat fejezték ki, mivelhogy szultánjuk nem volt háborúskodásban a burgundi herczeggel, és ha igen, kíváncsiak voltak megtudni a háború okát. Ami pedig a magyar királyt illeti, a nagy úr már békét kötött vele s a békekötésről pecsétjével megerősített hivatalos oklevél állíttatott ki, mely oklevelet készeknek nyilatkoztak Wavrinnak megmutatni. S midőn a burgundi kapitány, ugyancsak a ragúzai hajós kapitány tanácsára, ez oklevelet látni akarta, a törökök elmentek egy várba a »la Legro« nevű folyó partján *) s nemsokára visszatértek az említett oklevéllel, mely hosszas beható vizsgálat után valódinak találtatott. És jóllehet Wavrin ezek után meg volt győződve arról, hogy a béke csakugyan szabályszerűen megköttetett s nem volt ok a hábortíra, e meggyőződését jónak látta eltitkolni a törököktől. Wavrin erre Konstantinápolyba ment, hogy a görög császárt és Francesco bíborost a történtekről tudósítsa. A törökök megmutatták volt a békeokmányt a Hellespontban czirkáló hajóhadnak is s midőn Wavrin megérkezett a görög fővárosba, egy gálya már megérkezett volt Gallipoliból s meghozta a. hirt a békéről, mely leverőleg hatott mindenkire.2) De szeren') Dupont k. a. véleménye szerint a folyó talán az Aegos Potamos, ma Kodzsa-déré. (?) Az angol kiadásban a folyó neve Lalegro. — Cluverus mappáján a Bosporus észak-keleti sarkán egy város fordúl elő, melynek neve Algiro, de ez nagyon messzire fekszik eseményünk színhelyétől. 2) Praknói szerint azonban a görög császár állítólag már julius 30-dika előtt értesült a békéről (]. id. m. 119 jegyzet).