Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Paikoss Endre: A kassai helvét hitv. egyház megalakulásának története. Ism. Ráth György 622

•630 TÖRTÉNETI IRODALOM. t tárban másolatban őrzött ezen idéző levélre ily záradék van rávezetve : Ugyanazon nap kézbesíttetett Kassán a szent Erzsébet templomában tartott prédikáczió után. Yaljon Fröhlich megjelent-e, illetve az idézésnek minő eredménye lett, azon okiratból ki nem vehető. Semmi esetre sem hozható az ügy kapcsolatba Miksa király eg3rházi politikájával. Hisz a püspökök tudvalevőleg állandóan fentartották fegyelmi hatóságukat az egyházmegyéjükben alkalmazott protestáns papság irányában is és ellenük mintegy jogfentartáskép gyakorta hasonló idéző rendeleteket bocsátottak ki, a nélkül, hogy a szóban levő időszak alatt az idézés eredménytelensége esetében erőszakos eszközökhez folyamodtak volna. Utóbb közöltetik Fröhlich Tamásnak rövid életrajza is olykép, hogy ő előbb beszterczebányai, majd 1560-tól kassai, lőcsei és iglói, 1573-tól pedig újra kassai lelkész volt. Ez adatok részben hibásak, mert Fröhlich egy Selmecz fenhatósága alá tartozó helyből került Kassára plébánosnak, és Lőcsére ugyan meghívást kapott, de oda tényleg el nem ment, Kassáról való második eltávozása továbbá 1576-ban történt s ekkor elvállalta a beszterczebányai kórház melletti iskolában a rectori állást. Előzőleg megválasztatott, Iglón való lelkészkedése alatt, ottani fraternitásának, s azután Kassára visszatérése után az öt városi kerületnek seniorává, Egy másik új okirat, melyre a tárgyaltam fejezetben utalás történik, u. m. Tehányi István debreczeni rektornak 1563. márczius 17-én a városi tanácshoz írt levele, előttem ismeretlen. Mindazonáltal erre nézve sem hallgathatom el kételyeimet az iránt: váljon áll-e az, hogy a levél írója, ki Kassa város költségén tanult AVittenbergában, a tanácsnak a kálvini irány •elfogadását, minden különös incidens nélkül, melegen ajánlja épen akkor, midőn az öt város nyugtalanítva a kalvinismusnak a. szomszéd megyékben való terjeszkedése által, az ez ellen alkalmazandó gátló intézkedések kérdésében külön zsinatot tart. Kassa város levéltárának anyagából a szerző még idézi Schwendi Lázárnak 1576, helyesebben 1565, szeptember 8-án, úgy Miksa királynak 1567. julius 30-kán kiadott rendeletét ; figyelmét azonban mellőzte az, hogy az első okiratot Schwendinek vezértársa, Zay Ferencz is aláírta, hogy továbbá Miksa rendelete nemcsak Kassára szorítkozott, hanem általános természetű volt; nevezetesen a soproniakhoz is utóbb kiadatván, Eibini ismert egyháztörténelmi munkájában rég közzé tétetett. De ezen leiratról Zsilinszky a magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásairól írt munkájában (I. kötet, 155. 1.) hasonlókép már megemlékezett, felemlítvén egyúttal Miksának 1570-ben