Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Paikoss Endre: A kassai helvét hitv. egyház megalakulásának története. Ism. Ráth György 622

TÖRTÉNETI IRODALOM. 631 kiadott hasonirányú rendeletét, melynek egy példányát Révész Kálmán újabban feltalálta a kassai városi levéltárban.1

) Ezeket előre bocsátva itt is megállapíthatjuk, hogy a két rendelet tartalmának a fenforgó munkában eszközlött ismertetése s fordítása épp oly fogyatékos, mint az előző okiratoké. Paikoss továbbá azon eszközök közé, melyekkel a kassai lutheránusok maguk kebeleikből a kálvini irányt kiirtani kívánták, egy egyezséget soroz, mely állítása szerint az 1570. év elején a városi tanács és lelkészei között köttetett. Valamint azonban az illető s általa »egyezségi szerződés« czímmel idézett okmányban, melynek igazi czíme »1570. Ceremoniae ecclesiae Cassoviensis,« valamely létrejött egyezségi megállapodásnak nyoma nincs: úgy ezen 7 pontból álló utasítás fordításában, minden egyes tétele ki van forgatva valódi értelméből. E tekintetben elégségesnek tartom a ikeresztelésről szóló első pontból az tnnek mikénti teljesítésére vonatkozó részt és az utolsó pontot eredeti latin szövegben és P. fordításában hasábosan bemutatni következőleg : Első pont vége: »Fiatque ad compatres et alias adstantes personas per ministrum ecclesiae extra fores templi, quae versus scholam sunt, solita brevisque admonitio de sacro baptismo et institutione usuque illius addita gratiarum actione et praecatione. Deinde portetur infans in templum ad locum aquae baptismi, ibique praehabita abrenunciatione diaboli liostis ecclesiae operumque illius omnium : baptisetur mfans uti convenit in nomine Patris et filii et spiritus sancti, addita gratiarum actione et praecatione.« »Vult inclytus huius civitatis senatus, videlicet omnes senatores cum tribuno plebis capitis sui scilicet exemplum sequuntur et omnibus praedicationibus divini verbi intersint, ut eo iustius ac maiori vi •ceteros cogere possint.« »Mégpedig kezdődjék az összes testvérek és idegen állású egyének összegyűlésével az eklézsiának szolgája előtt a templomnak ajtaján kivűl, mely az iskola ellenében van ; szokásos rövidséggel hozzáadva a keresztségről és vallásos szertartásokról szóló üdvözlő beszédet és megáldást. Azután vezetessék be a csecsemő a templomba, a keresztelő viznek helyéhez és ugyanott az eklézsiának szétszórtan élű lakosai előtt kihirdettessék és mindnyájuknak segítségül hívása mellett megkereszteltessék a csecsemő, egyezség szerint az atyának, fiúnak és szentléleknek nevében ; hozzájárul mindezekhez az üdvözlő beszéd és megáldás.« Utolsó pont: »Végre azt is akarja ezen város jeles tanácsa, a népszónokok fejeivel, senatoraival együtt, hogy ezeket kövessék és minden prédikáczión a lelkészek jelen legyenek és erre, törvény szerint, még erő hatalommal is kényszeríttessenek.« ') "V. ö. Révész Kálmán »Száz éves küzdelem a kassai református •egyház megalakulásáért« czímű munkáját 5 s 12 1. 42*