Századok – 1894
Tárcza; Önálló czikkek - Heinrich Gusztáv: Walther von der Vogelweide hazája 564
T Á R 0 Z A. WALTHER YON DER VOGELWEIDE HAZÁJA. A középkori német költészet e legkiválóbb alakjának szülőhelyét már egy század óta keresi a tudomány s alig van a nagy német földnek tartománya vagy vidéke, melyről nem állították volna, hogy a költőnek szűkebb hazája. Eőleg Svájcz, Eranken, a Rajna vidéke és a mai Ausztria különböző tartományai tartottak igényt reá, utoljára, a szakférfiak és a nagy közönség kiváló tetszése mellett, Tirol. E nagy népszerűségre jutott és legszélesebb körökben kétségbevonhatatlan ténynek tekintett föltevés Pfeiffer Ferencz derék tanáromtól származik, a ki még 1860-ban Fraukent vitatta Walther hazájának, de már 1864-ben a Wip völgyében Sterzing mellett fölkutatott »Vogelweide« helyiségben ismerte föl a jeles lantos szülőhelyét. Utóbb pontosabban, e helyhez közel, az Eisack völgyében Layen mellett találtak egy »Innervogelweiderhof« nevű telepet, melyre 1874. októb. 3. ki is tűzték az emléktáblát, melyet 1889. szept. 15. Tîozenben a szép Walther-szobor leleplezése követett. De azért maradtak kétkedők kellő számmal, a kik e meglepő határozottsággal vitatott nézetet nem találták sem bebizonyít.ottnak, sem annyira valószínűnek, hogy nyugodtan elfogadhatták volna. Magam 'is úgy nyilatkoztam 1888-ban (Ném. írod. Tört. II. 29), hogy »ma sem tudjuk, hol ringatták Walther bölcsejét, csak annyi bizonyos, hogy déli Németország fia,« és a jeles költőnek utolsó kiváló életírója, Schönbach Antal (1890), kereken megtagadja a tiroli föltevést és Alsó-Ausztriát tekinti Walther szűkebb hazájának. Pfeiffer véleményének főhiánya, hogy semmiféle történeti adat nem támogatja, hogy első sorban csupán a helynévre van alapítva, pedig »Vogelweide« helynév és ebből »Vogelweider« családnév igen sok van Németország legkülönbözőbb vidékein, mert hiszen »madárkert« nagyon sok volt mindenfelé a középkori Németországban. Hogy Layen község anyakönyvében 1575-ben egy »Walther Vogelweider« találtatott, semmit sem nyom a lat-