Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Pisani: La Dalmatie de 1797 aá 1815. Ism. Fest Aladár 538

544 TÖRTÉNETI IRODALOM. tosítsa, s ily értelemben adja meg utasításait a megszállás végrehajtására kiküldött parancsnokoknak. Mindjárt meglátjuk, hogy a tények nem-e igazolják inkább ezt a felfogást, mint az Erber-féle hypothetikus pártüzelmeket. S most térjünk át az okkupáczió eseményeire. A velenczei Istria s a quarnerói szigetek megszállása Casimir ezredesre bízatott, ki e feladatával egy hét alatt elkészült. A quarnerói szigetek lakossága, az ott talált hangulathoz képest, a magyar király hűségére esküdött fel. Szerintünk nem szenvedhet kétséget, hogy e megszállás híre vitte kitörésre a dalmát nép forrongását. (E megszállás junius 11. és 17-ike közt folyt le; a dalmát zavargások junius 13. és 18-ika között.) Dalmáczia birtokba vétele báró Rukavina Mátyás tábornokra volt bízva, ki 4000 emberrel és 72 hajóval Triesztből indult e tartomány megszállására, míg Casimir ezredesnek, ki Yegliából Zengbe kelt át, vele párhuzamosan a tengerpart mentén szárazon kellett Zárába vonulnia. .... Sajátságos: úgy Erber, mint az ő nyomán Pisani, a megszálló csapatok mindkét vezérét megteszik lelkes magyar hazafinak, telve nagy nemzeti aspiratiókkal. E két katonatiszt bizonyára aligha képzelte, hogy egy század múlva a dalmát történetírás ép őket fogja chauvinista magyarokúi föltüntetni. Ami Casimirt illeti, kit mindkét szerző — nem tudom mi alapon — mint »magyar ezredest« (colonello ungherese) említ, neve magában alapos kételyeket támaszthat az iránt, hogy az akkori rendi Magyarország képviselőjének tekintsük. Mi is találkoztunk a fiumei kormányzóság 1797-iki okmányaiban »Oberstlieutenant von Casimir« nevével és német nyelvű átirataival, de semmi jelére nem akadhattunk magyar származásának. Ami meg Rukavina bárót illeti, ő a határőrvidék szülötte volt : egyátalán föl nem tehető, hogy tőle indult volna ki az a magyar alkotmányos és nemzeti szellem, mely ez időben Dalmácziában mutatkozott, Rukavina Triesztből junius 25-én indult el, de a beállott viharok miatt csak julius 5-én érkezhetett Zárába. így történt, hogy őt jóval megelőzte a Zeng felől szárazon vonuló Casimir, ki 2000 emberével mái' junius 30-án Zárában volt, hol a város — melynek küldöttsége előtte már Zengben bemutatta hódolatát — nagy lelkesedéssel fogadta. Rukavina tehát Zárát már alvezére által elfoglalva találta. A tábornok most a várost ünnepélyesen birtokába vette, s egy kiáltványt bocsátott ki, melyben kijelentette, hogy »a császári királyi apostoli fölségnek régi és elvitázhatatlan