Századok – 1894

Értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Magyar történelmi problémák - II. 396

mátyás flórián. magyar történeti problémák. 39 csupán Hartvik állítja. Általános hiedelem volt ez a közép- és az ujabb korban is. Az interpolált XIII-ik századi Gellért-legenda » Anastasius «-nak nevezi azon váradi apátot, ki ezen oklevél záradékában mint Asztrik szerepel. Dobner Gelasius, a csehországi monumenták kiadója, egyik jegyzetében Hájek cseh történetéhez, Eadlát a »papast«-t, István keresztatyját Tatát, Anasztázt és Asztrikot mind egyetlen személynek tekinti; Anasztáz névről pedig azt irja. hogy az szláv nyelven Asztrikot jelent. »Papas Radia monachus factus Anastasius — slavice vero Astricus dictus fuit. Ita ut papas Padla — Deodatus Tata — Anastasius Astricus unus idemgue prorsus, et unum idemque no men videatur viri, tantopere in vita sancti Adalberti celebrati.«1) Sőt késznek nyilatkozik oklevéli bizonyításra: »Certúm est majores nostros latinum Anastasii nomen non aliter quam Astrik slavice reddidisse, quod diplomatibus, aliisque veteribus monumentis probatu haud difficile est.«2) Midőn láttuk, hogy ezen legújabb cseh találmányt egyik jeles irótársunk is készségesen fogadta s terjeszteni kezdte, kedvünk keredett ezen Asztrik, helyesebben Ascherik vagy Askerik (francia Achery) frank elnevezés nemzetiségét egész a pogánykorig nyomozva constatálni. Es ime meglelők azt, egy Nagy Konstantin császárral hadat viselt frank vezéren, vagy királyon. Euménius mondja a császár előtt tartott dicsérő beszédében : »Reges ipsos Franciae, qui per absentiam patris tui pacem violaverant, non dubitasti ultimis punire cruciatibns. Haec est tua Constantine de Ascarici Regaisique supplicio quotidiana atque aeterna victoria.« 3) Palacky is egy személynek tartja ugyan Asztrik-Anasztázt, de megszaporítja őt még Radlával, midőn a brevnovi monostor alapítását említi. »Adalbert setzte ihm (dem Kloster) seinen geliebten Radia, der jetzt den Klosternahmen Anastasius annahm, als ersten Abt vor. Radim und Radia erlangten bald, jener unter dem Nahmen Gaudentius, als Erzbischof von Pohlen, dieser dem des Anastasius oder Astricus als Abt ') Hajek P. IV. pag. 344. 2) U. O. p. 428. 3) Panegyrici veteres. VIII cap. X—XI.