Századok – 1894

Értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Magyar történelmi problémák - II. 396

MAGYAR TÖRTÉNETI PROBLÉMÁK. MÁSODIK KÖZLEMÉNY. IV. Mielőtt ujabb probléma fejtegetéséhez fognánk, elmondunk még egyet-mást Asztrik-Anasztáz érsekségéről és személyéről, vitatkozási anyagúi a még mindig elmésen védekező ellenfélnek. Mit hivataloskodik a kalocsai püspök (mert csak püspök) az 1009-től fogva körülhatárolt pécsi egyházmegyében, és pedig oly nevezetes felszentelésnél, melyre a legfőbb kegyúr is megjelenik, a megyés püspök (Bonipert) részvétének pedig semmi nyoma? Hát az esztergomi érsek hol maradt, kinek zsinatában, a szöveg szerént, az apát megjelenni tartozik ? De úgy látszik, hogy a szövegmásolók még az apátot is kifelejtették, hacsak a primi helyett a Pauli abbatis variánst el nem fogadjuk. Felszentelési szertartást végeztettek tehát idegen püspökkel a megyés püspök és a helybeli lelki pásztor távollétében. Nem önként ajánlkozik-e itt a föltevés, hogy a XII., XIII., XIY. és XV-ik századi másolók valamelyike becsúsztatta a »Colocensis« szót oda, hol eredetileg »per ministefium Astrici archiepisopi et Pauli abbatis« állott? Hogy ily becsúsztatás Asztrikot illető ügyekben nem szokatlan, bizonyítja a pesti codex vakarás után becsúsztatott mondata: »Colocensi episcopatui prefecit.« Vagy pedig itt se higyjiik el az »episcopatus« szót Hartviknak, a diploma »archiepiscopusa« ellenében, valamint a vitatkozók nem akarják neki elhinni, hogy »Ascricus, qui alio nomine Anastasius dictus est?« Hogy pedig Asztrik-Anasztáz egyetlen személyiség, nem