Századok – 1894

Tárcza; Állandó rovatok - Repertorium b) Külföldi folyóiratok - 371

tàkl.v.a. Mert a megye egész sorsa mindig történetének kiinduló pontjaitól függött : hogyan települt meg e terület, kik telepítették, micsoda nemzetségek, családok szállták meg, időnkint micsoda birtokviszonyok állottak ott elő stb. stb., szóval mind olyan momentumok, amelyek éppen azzal a, földdel állanak legszorosabb kapcsolatban, s a melyek éppen ezért e terület történetének századokon keresztül is bizonyos egyéni színt tudtak kölcsönözni. További részletekbe bocsátkoznunk nem lehet, de nem is ezélszerű. Tovább menni : a tehetség szabadságának korlátozása volna, s csupa jó szándékból mi is a régi szabályzat hibájába esnénk. Budapesten, 1894. márczius 2-án. A Tek. Albizottságnak kész szolgája TAGÁNYI KÁROLY, bizottsági előadó. REPERTÓRIUM. a) Önálló külföldi munkák. Schneider Johannes. Der Tíirkenzugskongresx zu Rom. (3. Juni—30. Juli 1490.) Nach Archival-Quellen. (A gumbineni gymnasium programmértekezése. 1893. Hűsvét. 13 old.) Malcher F. X., Herzog Albrecht zu Sachsen-Tesche» bis zu seinem Amtsantritt der Statthalterschaft in Ungarn. 1738 — 66. Eine biogr. Skizze. (Bécs. Braumüller 1894. N. 204. 5 képpel. 4 Mark.) — Albrecht szász herczeg, ki II. Ágost udvarában nevelkedett, a sors kegyenczének mondhatta magát. Szegény herczeg létére megnyerte Mária Terézia kegyét és miután szász szolgálatból az osztrák hadseregbe lépett át, magas állásokra emelkedett és elvégül Mária Krisztina herczegnő hajlamát vonta magára. Katonai pályájának kiválóbb mozzanatai, hogy szemtanúja volt Fink porosz tábornok elfogatásának, hogy később osztrák lovassági tábornok, egy Magyarországban állomásozó hadtest vezére és Komárom parancsnoka lett. Ebben az állásban több évet Komáromban meg Pozsonyban töltött, 30,000 forint évi fizetéssel. Sok akadály leküzdése után 1765-ben végre jegyese lett a nevezett főherczegnönek, és ekkor Mária Terézia Magyarország helytartójának tette (mi ugyan a magyarokat, kik a nádori méltóság betöltését kivánták, ki nem elégítette.) Ugyanakkor Magyar-Övárt, Béllyét és Ráczkevét is kapta adományul. A Marcheggben megtartott menyekző után az új helytartó Pozsonyba tette át székhelyét. Mayr Michael. Wolfgang Lazius als Geschichtsschreiber Österreichs. Ein Beitrag zur Historiographie des 16. Jahrhundert*. (Innsbruck, Wagner. 1894. IV. 91 1.) Bretholz Bertold, Geschichte Mährens. (I. köt. 1. rész. Berlin. SZÁZADOK. 1894. IV. FÜZET. 25