Századok – 1894

Tárcza; Állandó rovatok - Repertorium b) Külföldi folyóiratok - 371

372 taxtcza, Winkler 1893. XII. 120 lap. 2 Mark.) A mennyiben Dudik-nak »Morva története« nagy terjedelménél fogva a szerző halála után nem talált folytatóra, a morva országos bizottság Bretholzot bizta meg egy ujabb s rövidebb munka megírásával, mely mindössze 3 kötetre fog terjedni. Az I. kötet 1. része 906-ig ér. Bocheim Wendelin, Album hervorragender Gegenstände ' aus der Waffensammlung des Allerhöchsten Kaiserhauses. 50 Tafeln in Lichtdruck von Low y u. zahlreichen Text-Illustrationen. (Bécs. JY Lőwy. 1893. IV. 29 lap. 50 Mark.) Teutsch Traugott, Georg Hecht. Historischer Roman aus der Vergangenheit der Siebenbürger Sachsen. (Nagy-Szeben. 1894. Krafft, 563 1. 8 Mark.) Hazánk határán, regényes vidéken emelkedő Haimburg várának és az annak tövében elterülő kies városnak, mely a népvándorlás és Attila korától a Napoleon koráig mindig jelentőséggel dicsekedett és melynek ormain annyiszor magyar zászló lobogott, történetirója akadt: Maurer, Geschichte der Stadt Haimburg. (Deutsch Altenburg 1894. Saját kiadásában. 3 Mark.) Ficher Gyula történetíró tanárságának 40. évfordulója alkalmával a bécsi Institut für Österreich. Geschichtsforschung vezetői és munkatársai emlékmüvet szerkesztettek, mely. mint az Institut által kiadott Mittheilungen »IV. pótkötete« került a könyvpiaczra. (Bécs, 514 1.) Bennünket a következő dolgozatok érdekelnek köze-lebbről': Jung Jul., »Zur Geschichte der Pässe Siebenbürgens.« (Szól a hunok és nyugati gótok közötti háborúról, nevezetesen a gótok visszavonulási útjáról. (376.) Huber Alf., Finanzielle Verhältnisse Österreichs unter Ferdinand I.) Friedensburg Walter, Nuntiaturberichte aus Deutschland. 1533 — 59. (Gotha 1893.), 3. és 4. köt. Legation Aleanders. 1538—39. Ez a fontos munka, mely hazánkat is érdekli, majdnem kizárólag eddig ismeretlen okleveleket tartalmaz. Csak Lämmer és Óváry közölt már egyet-mást. Janssen János, Geschichte des deutschen Volkes seit dem Ausgang des Mittelalters. VII. kötet. Kiadta Pastor Lajos (Freiburg. 1893.). Ezt a sokszor magasztalt, sokszor ócsárolt Janssen-tól kéziratban hátrahagyott kötetet Pastor rendezte sajtó alá. Tartalma a kultur-történet keretébe vág és fő-szakaszai e czimet viselik : Iskolák s egyetemek. — Műveltség és tudomány. —Censura és könyvkereskedés. — Bennünket először is a 281. lapon található passus érdekel, a hol Janssen — Riezler nyomán — Aventinus-nak a magyarok kalandozásaira vonatkozó elbeszélését csekély hitelre tartja érdemesnek. A 341. lapon Clusius bécsi botanikus magyarországi utazásáról szól. A 400. lapon megemlékezik az úgynevezett »magyar betegségről«, mely 1542. a Joakim