Századok – 1894

Tárcza; Önálló czikkek - Tagányi Károly: Vélemény a megyei monographiák tervrajza ügyében 364

tárcza. 365 amúgyis rengeteg munkája mellett egyidejűleg olyan dolgokkal foglalkozzék, amiknek nem is ő veszi hasznát ! A monographiára is külön ember, a levéltárak ismertetésére is — a monographiáktól függetlenül — külön ember kell, csakis igy végezhet egyik is, másik is jó és alapos munkát. Ama másik kivánság pedig, hogy a monographus összes elődeinek munkáit, sőt értekezéseit is ismertesse — nem a mi korunkba való, ahol a szellemi produkczió oly óriási, s tegyük hozzá : termékei oly rövid életűek. Azután, amely pontnál a monographusnak, elődei munkásságára szüksége lesz, úgyis ott fog arról beszámolni. Az azonban, hogy elődeinek munkásságát külön, öt — tíz—húsz íven keresztül méltassa, kritizálja, már mint »műfaj« is teljesen ellenkezik korunk ízlésével. 2. »A vármegye földrajzi és helyirati ismertetése« következnék ezután. Azt hisszük, ma már nem kell bővebben fejtegetnünk, hogy az illető megye mai földrajzi leírása, megint nem a monographus, hanem a földrajzíró feladata. A monographus — ha van hozzá tehetsége — a terület külső s belső konfigurácziójából szintén vonhat ki történeti következtetéseket, s azokat fel is használhatja, de szakszerű leírásokba nem bocsátkozhatik, mert az ahhoz megkívántató képzettséggel nem rendelkezik, sőt e leírás még fölösleges is, mert tökéletlen, mert t. i. e területek igazi földrajzi egységeket úgy sem képeznek. 3. A szabályzat legsúlyosabb logikai tévedése : a »vármegye kültörténete«.. Hogy ez mit jelentsen, azt csak akkor sejthetjük, ha az egész fejezetet elolvassuk. a) »A vármegyei terület állapota a magyarok bejövetele előtt« és hogy »mily emlékek és leletek szólanak az őskorról«. Hogy ez mért MZtörténet, azt senki sem tudja, mert az egyszerűen az illető területnek történetére tartozik. Természetesen erre szükség van. Ismerni kell igenis a leleteket, de megint nem a régész, hanem a történetíró szempontjából, kinek főleg az egyes lelőhelyekre kell ügyelnie, mint a melyek az első nyomokat képezik azon terület megtelepítésénél, kultúra alá vonásánál. A leletek korára is figyelemmel kell lenni, de már az : hogy e leletek alapján az illető korszak czivilizáczióját fejtegesse, egyedül a régész föladata. Ezt a föladatot pedig maga a régész-szakember sem oldhatja meg X vagy Y megyére szorítkozva, mert neki az egész világ analog leleteire van szüksége. Annál szánandóbb tehát az a monographus, aki az emberiség őskorának ezen általános s óriási nehéz kérdéseihez megyéje leleteiből akar hozzászólni. b) A vármegye »kültörténete« azonban csak ezek után domborodik ki — egész szörnyűségében ! Ide tartoznak, mondja a szabályzat : »a vármegye területén lefolyt közérdekű események«,