Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Schrauf Károly: Magyarországi tanulók külföldön. II. A bécsi egyetemen. Ism. Dr. Váczy János 355

356 történeti irodalom. 356 nemzetiségi csoportra osztja a hallgatókat : osztrákokra, szászokra, csehekre és magyarokra. Később még egy nemzetiségi csoportot különböztettek meg, a »nacio Rhenensis« névvel, mikor is a szlávok a magyarországiakkal egy csoportba jutottak. Ily formán tehát rendkívül fáradságos kutatásra volt szükség, hogy a »nacio Ungarorum« csoportjából a valódi magyarországi tanulók kiválasztassanak. E hosszadalmas kutatást, de a mellett a középkori geographiában is roppant jártasságot kivánó munkát több mint tíz éve megkezdte Schrauf boldogult Ábel Jenő, sajnos, oly korán elhunyt jeles tudósunk kérelmére s ösztönzésére, és lankadatlan szorgalmának eredményekép most már láthatjuk, hogy a föntebb említett 4151 egyetemi tanuló közül 2929 valódi magyarországi származású volt, mi az egész létszámnak 14"8 százalékát teszi s így elég fényes világot vet a magyar középkor műveltségi állapotára. A jeles búvár azonban nem elégedett meg annak a feladatnak megoldásával, hogy az igazi magyarországi származású hallgatókat kikutassa s időrendben egymásután lemásolja az anyakönyvek adatait. E mellett a magyar művelődésre megbecsülhetetlen statisztikai kimutatásokat is tett, a melyeknek egy része a joghallgatók külön anyakönyvéből készült, de legnagyobb részben szintén roppant fáradságos összeállítás után volt eszközölhető. Ugyanis a XV. század első feléből fenmaradt a bécsi egyetemen a joghallgatók külön anyakönyve, a melynek adataiból hozzávetőleg következtethetünk a két más, a hittani és orvosi facultas hallgatóira is. A joghallgatók közé 1402-től 1406-ig 204 magyarországi tanuló iratkozott be, a mi az összes joghallgatók számának több mint 15 százalékát teszi. De e megállapításon kívül Schrauf tekintettel van még több más körülményre. Nevezetesen táblázatos kimutatást közöl a tanulókról szülőföldjük szerint azon városokat, helységeket illetőleg, a honnan legalább öt tanuló megfordult az egyetemen a többször említett korszakban. Megállapítja, hogy világi vagy egyházi volt-e az illető tanuló. így látjuk, a mi különben egészen természetes, hogy a nagyobb városokban lakó módosabb polgárok fiai, kivált a német nyelvű vidékeken legszámosabban keresték föl a bécsi Alma Matert. Például Brassóból 77, Budáról 75, Szebenből 72, Kolozsvárról 62, Váradról 48: már a többi magyar ajkú lakosság közül kevesebb : Pápáról 5, Gyöngyösről 6, Gyuláról 12, Veszprémből 12, Keeskemétről 8 stb. Ezenkívül kimutatja Schrauf, mennyit fizetett a magyarországi nemzetiség csoportja a beiratásért, kik fizettek, kik voltak teljesen szegények s kik maradtak adósok. E kimutatásnak eredménye az, hogy a »nacio Ungarorum« csoportja összesen