Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Békefi Remig: A czikádori apátság története. Ism. Dedek Crescens Lajos 342

348 történeti irodalom. 348 Ugy hisszük, hogy Békefi e kérdést véglegesen oldotta meg s ma már többé jogosan senki sem kételkedhetik azon, hogy a ezikádori apátság Báttaszéken volt, A ezikádori apátság közjogi jelentőségét azon tény képezi, hogy a XIII. századtól kezdve, mint hiteles hely működött. Ilyen minőségében végzi 1272 táján Mois nádor utasítására az ujfalui határjárást és beiktatást ; közvetíti két évvel később a Lajmériek, 1320 táján Illés comes adás-vevését. Az apátság belső életéről rendkívül keveset tudunk meg. Sajnos, hiányoznak erre nézve is az adatok. Mindössze annyi kétségtelen, hogy az apátság a XIII. század utolsó negyedében a rendi élet mintaképe volt. Erre vall az a körülmény, hogy a cisterciumi nagy káptalan ismételten kitüntető megbízatásokban í'észesíti a ezikádori apátot; sőt 1274-ben a heiligenkreutzi és reuni apátokkal egyetemben a rend magyarországi visitaciójával bízza meg, miután a nagy káptalan arról értesült volt, hogy Magyarországban a rendi fegyelem nagyon meglazult s egyik-másik kolostorban nem igen épületesen élnek. Nevezetes szerepet játszott az apátság, mint pápai megbízott és békéltető, ama hatalmaskodási perben is, a melynek szomorú hőse Pécs különben nagynevű püspöke, az ingerlékeny és erőszakos természetű Kalán volt. Utóbb azonban maga az apátság is hasonló bajba keveredett. Egyes apátjai s ezek között kivált Sáska András, hosszas hatalmaskodási perbe elegyedett a báthmonostori Töttösökkel, a mely még Weichard és Mihály apátok idejében is őrié az apátság tekintélyét és nagyságát. A hosszas perlekedésnek, a sok erőszakoskodásnak szomorú vége lett. A XV. század közepén Czikádort már benczések lakják, hogy a czisztercziek abba soha többé vissza ne költözködhessenek. A közvetlen ok, mely e változást előidézte, ismemeretlen s érthetetlen azért, mert csak kevéssel élőbbről is találkozunk királyaink rendeleteivel, a melyek a czisztercziek érdemeit hangsúlyozva, az apátság védelmére kelnek. Mikor Zsigmond király a budai káptalan felállításának eszméjével foglalkozott, figyelme az elzüllésnek indúlt ezikádori apátságra esett. III. Callist pápától azt kéri tehát, hogy a budai káptalanba a széki benedekrendű apátság bekebelezését rendelje el. A bekebelezés azonban elmaradt és e helyett az apátságot az Ujlaki-ak kegyuraságában találjuk, a kik annak gubernátorává, 1457 táján. Berzsenyi Porkoláb Kelement teszik. Újból az apátság csak azon nagy vita idejében szerepelt, a mely Vitéz János, Csupor Demeter és Debrenthei Tamás