Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Békefi Remig: A czikádori apátság története. Ism. Dedek Crescens Lajos 342

történeti irodalom. 349 praetendensek között, a zágrábi püspökség körül folyt. Ekkor vetették azt oda béke-konczül Debrenthei Tamásnak, a ki azt körülbelül 1478-ig birta gubernátori czímmel. III. Ferdinánd idejében a czisztercziek nagy és dicséretes igyekezetet fejtettek ki, bogy e régi apátságukat vissza szerezzék. Ferdinánd 1653. jul. 31-én ki is nevezte Felberthali Salix János wellehradi (Morvaország) apátot czikádori apáttá, Azonban, úgylátszik, a czím viselésénél egyebet alig ért el, mert 1751-ben, a mikor az apátság javai a szomszédos báttai apátságéval már csaknem teljesen egybeforrtak, Mária Terézia mindkettőt a bécsi Terezianum alapjához csatolta, a mely azokat ma is élvezi. Az egykor hatalmas apátságból csak a czím maradt meg, a melyeket királyaink egyes érdemes egyházi férfiak kitüntetésére használnak fel. Békefi művének harmadik fejezetében azon megtisztelő megbízatásokat sorolja fel, a melyeket az apátság a pápai kormány részéről nyert. így 1205-ben megvizsgálja Kalán pécsi püspök életét az esztergomi szék betöltése alkalmából. 1212-ben a Róbert veszprémi püspök és Úrias pannonhalmi szentmártoni főapát között felmerült tized- és joghatóság-kérdést vizsgálja meg. 1222-ben a szekszárdi apátság és a székesfehérvári János vitézek tizedügyét intézi. 1231-ben Lukács esztergomi érsek előéletének megvizsgálását végzi, szentté avatása előtt; 1236-ban pedig a templomosok és Kálmán kalicsi király között való szerződés életbelépte körül szorgalmatoskodik. 1376-ban Bálint pécsi püspök panaszának elbírálásával, 1402-ben Jacobi István kalocsai őrkanonok residentia-ügyével foglalatoskodnak a czikádori apátok. Békefi művének negyedik fejezete az apátság birtokairól és jövedelmeiről ád elég beható tájékozást. Báttaszék, Bokod, Ebes, Farkasd, Feked, Gerebuch, Gerenyás, Kengyeles, Kesztölcz, Kuri, Kurumzov, Lajvér, Lánczfő, Lota, Moha, Móságy, Nyék, Pog (Nagyfalu), Pörből, Saagh. Székmái és LTjfalu községekről, mint apátsági birtokokról, sok tekintetben eddig ösmeretlen adatokat olvasunk a mű e részében, a melyet pontosságon és lelkiismeretségen kívül, kivált a részletesség jellemez. Rendkívül érdekes, még közgazdaságunk történelme szempontjából is, a fejezet azon része, mely az apátsághoz tartozott eszéki vám viszonyait tárgyalja. A mű második részében tizenhat oklevelet olvasunk, a melyek közül csak kettő volt ez ideig publikálva, azok is azonban elég hibás olvasással. íme ez tartalma röviden a czikádori apátság monográfiájának. Békefi ismert szakavatott tolla nem szorul dicsé-