Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Békefi Remig: A czikádori apátság története. Ism. Dedek Crescens Lajos 342

történeti irodalom. 347 1893 julius havában személyesen utazott le szerző a czikói romokhoz s ott napokon keresztül, a saját szakszerű vezetése mellett, ásatásokat rendezett. Ezeknek eredményét művében tizenhárom ábrában mutatja be s azokból a következő konklusióra jut. Az apsisok egyenes záródása cziszterczi építkezésre vall ugyan, a mi Henszelmann felfogása szerint is, nem döntő bizonyíték. Ellenben az egyház alaprajza oly részleteket is tüntet fel, a melyek czímén meg kell tőle a cziszterczi jelleget tagadni. Ezek közé tartozik a két torony, mely sehogy sem illik be a czisztercziek templomába, mert ezeknél »mindössze egy kicsike fából készült és bádoggal bevont tetőtorony emelkedik a kereszthajó közepe fölött.« A legdöntőbb bizonyíték azonban az, hogy a széplaki (czikói) templom-romok egyedül állanak és semmi más épület falaival kapcsolatban nem voltak. A széplaki romok helyén tehát soha sem állhatott kolostor, s így azok nem is lehetnek a czikádori apátság maradványai. De szerző tovább is megy. Okmányilag mutatja ki. hogy Széplakon 1498. szept. 6-án plébánia volt és ugyancsak okmányilag igazolja, hogy itt a török idők előtt falu is állott. Mindezekből végső következtetése az, hogy a czikádori apátság nem állt a sze'pLaki romok helyén és hogy ezekben az egykori plébániai templom maradványait kell látnunk. Amaz állítását pedig, hogy az apátság Báttaszéknél, sőt magában Báttaszéken volt, igen érdekesen és meggyőzően igazolja. A lengyel Ulászló és a postliumus László hívei között kitört polgárháború első haditényéből vonja le első érvét. Ez a csata, szerinte, nem Czikó mellett, mint sokan vélik, hanem a Dunától mintegy ötezer lépésre fekvő »Zek«-i vagy széki apátság mellett folyt le. Miután pedig egy a XV. század közepéről származó oklevél bizonysága szerint a széki apátság azonos volt a czikádori-v&\, kétségtelen, hogy a czikádori apátság e csata színhelyén állott. Ezen körülményt a rendi szervezetből vett nyomós okokkal és a czikádori apátság birtokainak földrajzi fekvéséből vont érvekkel kombinálva, kétségtelenné teszi, hogy e hely nem lehetett más, mint a Dunához közel fekvő Báttaszék. Megerősíti ezen állítását, mint korona-tanu, a laki határjáró okirat, a mely szerint a czikádori apátság Lak-tói délre feküdt s ezzel határos volt. Már pedig e helyütt Báttaszéken kivűl más hely egyáltaljában nincs is. Hogy pedig az apátság nem is a város mellett, hanem benn a városban volt, azt kétségtelenné teszi azon körülmény, hogy a szekszárdi convent 1470. jul. 19-én, a Székről nevezett konventet, a czikádorit, az ő saját városából Székről idézi be a tárgyalásra.