Századok – 1894
Értekezések - PECZ VILMOS: Zotikus költeménye a várnai csatáról 315
334 pecz "vilmos. 325- ismét visszavonultak helyükre a hadseregek, győzelmesen és becsülettel és nagy dicsőséggel. A magyarok visszatértek a maguk sátrába, leszállnak lovaikról — talán hogy egy kissé megpihenjenek — örömmel és ugrándozva és nagy elbizakodottsággal ; 330- bizakodtak és azt hitték, hogy legyőzték a világot. (De) mi történt ezek után a magyarokkal és oláhokkal ? Gyűlésre ültek össze a magyarok, hogy mitévők legyenek, a király és a bán, a nagy János : »Szóljatok (ti magyarok), nagy főuraim, hirneves vezéreim, 335. részünkön látom a győzelmet, az isten ajándékozott meg azzal, megfutamítottuk a törököket, vakmerően, nyiltan, ebben gyönyörködünk, ezt kértük (istentől), ezt kivánta Rómának és Konstantinápolynak egyháza, ezt a jót tette velünk a nagy mindenható. 340. Muradot akarom, a nagyot, a fejedelmet, hogy én magam induljak ellene, be az ő sátrába, hogy levágjam fejét saját kezemmel, hogy igyák a janicsárok vérét lovaim, s hogy a legfényesebb hírnévre tegyen szert nevem.« János beszéde a királyhoz. 345. »Fejedelem, nemes király, tisztelt Bernát. nem kellő az, a mit beszélsz, nem illő, hogy megtörténjék, hogy indulj tenmagad harczba, ha meg is eshetnék, hogy nyersz, elvesztetted seregedet és zsoldos csapataidat, (de) merészelem kimondani — semmiként se vedd rossz néven — : 350. (hogy) állj mint egy biztos vár, egy csöppet se mozdulj, mint a legerősebb bástya benn sátorodban összes seregeddel zsoldos csapataiddal, és hagyj engem, hogy csatára keljek, hogy ellenük induljak, Muradnak sátrába, hogy megsemmisítsem őket. 355. Ha meghalok és elveszek, nem nagy kár, csak a te fenséged legyen biztosítva.« Es egy a- meghitt főurak közül szól a királynak. Beszéd, melyet intézett az árulkodó a királyhoz. »Láttad, fejedelem, a cselvetést és a gonosz ember ravaszságát, melyet tervez az áskálódó János ! 360. Kik csörgetik (úgy) fegyvereiket ? a te rabjaid a magyarok ! 326. Ez a sor természetesen csak a magyarok táborára vonatkozliatik. 333. »A bán (5 Aoú^-avo;)«. L. az 52-ik sorhoz való jegyzetet. 345. »Bernát.« L. a 116-ik sorhoz való jegyzetet.