Századok – 1894

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Szabó Károly emlékezete 195

,204 SZÁDECZKY LAJOS. midőn belemélyedt a magyar őstörtén*;]cm tanulmányozásába, a melyen írói pályájának legszebb sikereit aratta. Benne sok volt Horvát Istvánnak a magyar nemzet kiválasztott, kiváltságos volta iránti rajongásából, nemzete, hazája határtalan szeretetéből ; de meg volt az is, a mi történetírásának hatását és eredményeit nagyrészt maradandóvá teszi: a kritikai érzék. A régi lelkesedéssel, de modern eszközökkel, kritikai alapon dolgozott. Első történeti kísérletében még erősen a Horvát István iskolájának hatása alatt áll, midőn 1848 jun. 5-én az Akadémiában » Az ó hellén és magyar nyelvbeli némely rokon- és hason szók« fejtegetéséről olvasott fel értekezést, mely az Éstesítőben kinyomatásra érdemesíttetett.1

) Tekeki .lózsef oldala mellett azonban csakhamar szakított ezzel az iránynyal, és a történeti kútforrások tanulmányozására és szigorú kritikájára adta magát. Első őstörténelmi tanulmányai már ennek az eredményei. Sőt nemsokára szemben áll a régi iskola híveivel •s Jerney ellen írt egyik munkájában önérzettel mondja, hogy ő csak annyit tud és hisz, a mit hiteles adatokból meríthet. * Szabó Károly történeti műveiről, niinhogy értekezéseinek •és nagyobb munkáinak száma mintegy másfélszázat tesz ki, csak csoportosítva szólhatunk.2

) Történetírói munkásságának első csoportját őstörténeti tanulmányai teszik. Görög nyelvismerete vezette át a görög klasszikusokról a magyar történelem legrégibb görög fordításainak tanulmányozására. És itt első szerelme a nagy hun királynak Attilának története voit, a kinek jellemét, udvarát és népének ismeretét a legbiztosabb és leghitelesebb kútforrás, az Attila udvarában követségben járt Priskosz szónok fenmaradt töredékeinek lefordításával és ahhoz írt jegyzeteivel mutatta be először 1850-ben az Új Magyar Muzeumban. Ismételve visszatért kedves tárgyára és 1855-ben lefordította franciából és jegyzetekkel ellátta Thierry Attiláját, majd 1863-ban a Thierry által kiadott Attila mondákat, 1865-ben ismét Thierry 3-ik kiadását Attila és utódai történelmét a magyarok Európába telepedéseig. 1859-ben Etel lakáról írt egy szép értekezést,3

) melyben Révész Imrével szemben, a ki Etel lakát a Szabolcs vármegyei ') Erről szóló bizonyítvány Lukács Móricz az Akadémia helyettes Jegyzője aláírásával hátrahagyott iratai között. s) Iratai között egy összeállítás 1889-hői 1 a ti munkáját sorolja elő. :l

) Megjelent először a Delejtűben, azután Kisebb történeti munkáiban I. k.