Századok – 1894

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Szabó Károly emlékezete 195

SZA.IIÓ KÁROLY EMLÉKEZETE. 205 Balmazújváros közelében az egykori Etlie laka pusztára tette, védelmére kel és bővebben kifejti a maga véleményét (melyet először Priszkosz fordításánál jegyzetben említett), hogy Etel lakának a Duna-Tisza közén Jászberény és Kerekudvar tájékán kellett állania. Czikkét ezekkel a szép szavakkal fejezi be: »Ha Révész erősségei engem az ellenkezőről meggyőzhettek volna, én volnék az első, ki vele e kérdésben kezet fognék, annyival örömestebb, mert én is mint ő a tiszántúli síkon születtem s gyermek- és ifjúkorom legszebb éveit az általa ezzel is dicsőíteni kivánt Debreczenben éltem le, s így engem is sokkal kedvesebb emlékek vonzanak e tájhoz, mint Jászberény vidékéhez, melyen életemben csak meg sem fordultam.« A kérdés kétségtelen bizonyítékokkal máig sincs eldöntve; ele az egyedüli forrás, Priszkosz útmutatása alapján Salamon Ferencz is a Duna és Tisza között kereste Attila fő hadi szállását, — ő már Szeged tájékán. A hun elődök történetének tanulmányozása teréről csak hamar a vándorló és honfoglaló magyarok őstörténetének kutatására ment át Szabó Károly. Két leghitelesebb kútfőnk a honfoglalás. és vezérek korából megint görög íróké, és pedig két császáré lévén. Bölcs Leóé és Bíborban született Konstantiné. ezek ellenállhatatlanul vonzották őt. hogy az eredetiből, a legmélyebbre hatóan tanulmányozza és kiaknázza őket. Ezek ftlapján írta »A magyarok hadszerícezetér'ól Árpád korában«, -A bolgár-magyar háborúról« (melyet 8s8-ra s ennek alapján a honfoglalás kezdetét 889-re tette), — »Előd vajda«, a magyarok első ismert nevű vajdájáról szóló értekezéseit. »A hét magyar nemzetség«-r!\\ szóló jeles munkájában már a nemzeti krónikák. Béla király Névtelenje, Kézai és a többiek tudósításaiból indul ki. s azokat összeveti, magyarázza és igazolja a görög kútforrásokkal. E kétoldalú bizonyítékok alapján állapítja meg a magyar nemzetnek ősi alkotmányát, mintegy szövetséges állam szervezetét, a magyar és vele faj- és nyelvrokon népek közötti vérségi államszervezetnek létezését, a magyar nemzetség-főnökök hatáskörét, a törzsszerkezetnek Szent István által való eltöröltetését s megfejti egyszersmind a hét magyar nemzetség nevét. Vannak, a kik a hét nemzetségben, a hetes felosztásban inkább hadi, mint vérségi szerkezetet keresnek (ezek közé tartozik Salamon Ferencz is), de Szabó Károly megállapítása annyira átment történetünkbe, hogy 40 év multán is az ő kutatásainak eredményei dominálnak, s legújabb munkák is mint pl. a Kimn Gréza grófé (a magyarok keleti összékötte-