Századok – 1894
Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: A Hartvik-vita sarkpontjai - I. közl. 1
A H ART VIK- VITA SARKPONTJAI. 5 tatja, hogy tán ez idő alatt Szent-István a tisztító helyen szenvedett.1 ) Igen ám de 2 sorral feljebb (a X. fejezet végén) — mint már Stilting is megjegyzé2) — ezt írta : »Itt az Úr az ő érdemeiért több éven keresztül tömérdek jótéteményt nyújtott sok ügyesbajosnak, hideglelősnek üldözésről és nyomorgatásról panaszkodónak és tüzes vasat hordozónak (iudicium portantibus), sokan gyakorta angyali éneket hallottak, s a templom falai közt roppantál kellemetes illat édessége áradt el.« Hát ezek nem elég nyilvános csodatételek ? S melyik már most az igaz ? Történt-e csoda Szent-István szentté avattatása előtt vagy nem történt ? Két gondolat támad ezeknek láttára lelkemben. Az egyik az, hogyan lehetett okos irónak, a ki mégis püspökségig fölvitte, ilyen ellenmondásokba keverednie s ilyen ellenmondásos, toldozott-foldozott művet egy királynak ajánlania? A másik, mely nyomban utána támad, az, hátha azok az ellenmondások, toldozások nem is az eredeti szerzőtől valók ? hátha a szerzőnek vallomása nem maradt fenn épen ? hátha valami középkori bővítő (interpolator), azon egyetlen czélt tűzvén ki magának, hogy a dicsőített szentről mentül bővebb életrajzot írjon, toldásaival megváltoztatta a szerző vallomásának alakját? S valóban én a második gondolattól vezéreltetve azon véleményre jutottam, hogy a mit eddig Hartvik-féle legendának neveztünk, az nem egészen Hartvik műve. Két szempontból tartom lehetetlennek, hogy egészen Hartvik műve legyen. Először Hartvik püspök őszinteségére való szempontból. Tudjuk, hogy ő a királyhoz intézett előszavában mennyire szerénykedik, elnevezi magát csekély tehetségűnek (ingenioli mei inscitia), aggodalmas lelkűnek, olyannak a kinek valaha kisujjában volt ugyan a latin grammatika, de már vén, tudománya messzire elhagyta s az csak mint sűrű sötét felhő borong előtte (Priscianus, auctor artis grammatice, medullitus mihi notus olim longe digressus faciem suam, quasi quadam caligine circumfluam, ') Hist. Hung. Font. I. 62. 1. 2) Vita s. Stephani, Kassa 1767. 369.
