Századok – 1893

Tárcza; Önálló cikkek - Pettkó Béla: A beszterczei vocabularium 82

TÁECZA. 83 másával.) Ára 2 frt. (Megjelent az »Értekezések a nyelv és széptudományok köréböl XVI. kötet 1. szám.) Egyike a legfontosabb nyelvemlékeknek, melyeket az újabb időben felfedeztek. Hasonló, de XVI. századi szógyűjteményt először Toldi Ferencz adott ki 2000 egy pár szóval, s azt is. mint kiváló fontosságú gyűjteményt üdvözölte a tudós világ. Ezen gyűjtemény azonban a maga 1316 szavával még nagyobb becscsel bír, egyrészt tekintve, hogy egy egész századdal korábban készült, másrészt, hogy tartalma is becsesebb. Ugyanis e gyűjtemény, vagy mint a kiadó nevezi : szószedet, a latin szavaknak a különböző gyűjtőfogalmak alatti összeállítása oly czélból, hogy azokat a latinul tanulók emlékezetükbe véssék. Ezen latin szavak felé azután a különböző nemzetiségű tanuló a saját anyanyelvén felirta a jelentesüket. Mint ezen szószedet is bizonyítja, dictando történt az ily szógyűjtemény s azután írták tisztázatba, mely alkalommal hogy felette sok hibás szóleirás esett meg, az bizonyos, a mire különben ezen nyelvemlék is ecclatáns bizonyságokat szolgáltat. A lelet maga a még rendezetlen Besztercze-Naszód-megyei levéltár immár legbecsesebb darabja, hol azt rendezés közben dr. Berger találta meg. Hogy került oda. arra felvilágosítás nincs, de írója megnevezi magát, Györgynek, Sclavoniából irván magát. A füzet 10 negyedréiü papirlevélböl áll, eleje és vége csonka, de bizonyára nem sok veszett el belőle. Tartalmát röviden a következő gyűjtő-fogalmak teszik : ember, katonaság, vagy mint ő írja vitézség (hol érdekes, hogy a centurio neve száznagy, a tizedesé tiznagy), vizek és hajók, halak, füvek, lakások, ruházatok és díszítések, szövetek és érezek, kocsik s egyebek, kutyák és egyebek, gyümölcsök, fák, lovak, barmok, vadállatok, férgek, madarak, asztalravaiók, konyhaeszközök nevei. A tudós értelmező, ki szótárirodalmunkat oly jeles latin magyar szótárral gazdagította, minden egyes szónak adja az olvasását, úgyszintén a magyarét is, de sok helyt ő is csak gyanítja, hogy mi lappanghat a sokszor egészen kiforgatott szavak alatt, melyek úgy a latin szövegben, mint a magyarban előfordulnak, de bizonyost ő sem mondhat. A tudósok bővebb tanulmány tárgyává tevén e füzetet, bizonyára sok szó jenlente'sét megfejtendik,de azért még sok fog rejtély maradni. Az az egy tagadhatatlan, hogy nemcsak nyelvtudósainknak, de a középkori latin okmányokat búvárlókra nézve is kiváló jelentőséggel fog bírni e füzet, mert oly szavak, melyek Du Cangeban sem találhatók (a milyenek gyakran szoktak előfordulni okleveleinkben), itt nagy tömegben találhatók, s ha el is fogadjuk, mint el kell, hogy kiforgatta az író dictando-másolás közben a szót, de mégis némiképen kellett úgy hangoznia a szavaknak s látván e szószedetet, csak annál inkább lép előtérbe az óhaj, hogy mielőbb szedetnének össze a már közölt latin oklevelekből, chronikákból stb. a specialiter ott előforduló szavak, conjecturales jelentéseikkel, mely alkalommal e szószedetben előfordulók igen nagy hasznot fognak hajtani. Az akadémia valóban nagy szolgálatot tett a hazai tudománynak, 6*