Századok – 1893

Tárcza; állandó rovatok - Új könyvek - 84

84 TÁRCZA. hogy teljes hü hasonmásban és szövegben is nyújtja e nyelvemléket, melymegérdemelte volna, hogy mint önálló könyvet tegye közzé, mert ennek jelentősége van akkora, ha nem nagyobb, mint az Anonymus közzététele -ezen hasonmást palaeographiai szempontból is a legnagyobb örömmel üdvözölhetjük s nézetünk szerént egy nyilvános könyvtárból, egy szakember kisebb könyvtárából sem szabadna hiányoznia, hogy így mentől többen tegyék tanulmányuk tárgyává s kutatásaik, megfejtéseik eredményét összefoglalva, bővítsék, gyarapítsák régi szavaink jelentését. Megjegyezzük, hogy teljes magyar és teljes latin szómutató zárja be a füzetet, melynek nyelvi magyarázatát, behatóbb fejtegetését szakavatottabb tollakra bízzuk. Különben még visszatérünk reá. PETTKÚ BÉLA. ÚJ KÖNYVEK. — »EMLÉKEK BARSVÁRMEQYE HAJDANÁBÓL« czím alatt Szerémi (Odescalchi Arthur herczeg) csinos könyvet bocsátott közre. Tulajdonkép oklevéltár, mely 1439 — 1707. évi időközben 226, a megyére nézve fontossággal és érdekkel biró levelet tesz közzé ; de a fontosabb leveleket commentárokkal látván el, mintegy feldolgozássá válik e mü. Barsvármegye, daczára, hogy egyik legkényesebb helyzetű megye volt, mert a török, a német, a nemzeti szabadság harczosai egyformán parancsoltak neki, mégis megmaradt mindig jó magyarnak, mint ez az okmánytár adataiból látható. A tudós kiadó, ki már sok becses közleményével tette a Szerémi nevet közismertté, hogy az tulajdonkép ivói neve a közügyek terén is buzgó herczegnek, valóban nagy szolgálatot tett a megye történetírásának, mert a kisebb családi levéltárakban elrejtve volt okmányokat a legnagyobb gonddal és szakavatottsággal szedte össze és másolta le sajátkeziileg, hogy így egybegyűjtve bocsássa a kutatók rendelkezésére. De nemcsak a történetbúvár, hanem mások is érdekkel olvashatják e leveleket, mert azokból egy XVI—XVII. századi megye bel- és kiiléletének hü képét ismerhetik meg. Mint tudjuk, ez emlékeknek még folytatása is következni fog, melyet hogy a főrangú szerző mielőbb kiadjon, a hazai monographiai történetírás érdekében óhajtjuk. Különben még visszatérünk e műre, beható kritikát is hozván róla, most csak megemlítjük, hogy az editio teljesen korrekt s hogy e levelek először a Történelmi Tár-ban láttak napvilágot. — A FiLisi APÁTSÁG TÖRTÉNETÉRŐL immár a 2-ik vaskos kötet hagyta el a sajtót, époly fényes kiállításban, mint az első. Békefi Rémig e kötetben az apátság történetét adja 1541 — 1814-ig, vagyis midőn a II. József által eltörölt apátságot visszaállítják. A nagy műről, mely az elsőhöz hasonlóan tárgyalja az apátság viszontagságos életét, még külön beható és érdemleges kritikát hozunk, most csak megkivánunk emlékezni róla, mint megjelent miiről. Két részre van osztva ezen kötet is : az első-