Századok – 1893

Értekezések - PÓR ANTAL: A történeti jelenetek korhű reconstruálásáról - 4. 862

872 PÓR ANTAL. berezeg és IV. Károly császár közt, kit öcscse János, morva markoláb kisért. Az összejövetel czélja általános kibékülés vala. A császár irást adott magáról, bogy a magyar király ellen szórt rágalmakat (mintha a császári korona után áhítoznék) soha se hitte, a jövőben se fogja elhinni. Nem különben a császár és öcscse egyrészt, az osztrák berezeg (a császár -veje) másrészt szintén leveleket cseréltek, melyekben megismerik, hogy Lajos magyar király közbenjárásával a köztök fenforgott egyenetlenségeket kiegyenlítették. Nevezet szerint a Luxemburgok Ausztriáról, a Habsburgok Cseh- és Morvaországról végleg lemondottak, és ezen jogaikra vonatkozó leveleiket egymásnak kölcsönösen kiadták. A kibékülés eredményeképpen a megbékélt fejedelmek mindnyájan Ausztriába, Seefeldbe mentek, hol május 21-én IV. Rudolf hűbérül kapta tartományait a császártól.1) Mindenesetre legfényesebb volt az 1380. évi nagy-szombati találkozás, mely alkalommal Nagy Lajos idősb leányát Máriát, az ország főpapjainak és főurainak is megegyezésével eljegyezte IV. Károly császár fiának, Zsigmond brandenburgi markolábnak, kik monnón még gyermekkorukban valának. Ez ünnepélyt nagy fénynyel és vigassággal ülték meg. Jelen valának: a császár negyedik feleségével a Zsigmond anyjával, és főuraival, azonképpen Lajos király szintén feleségével, anyjával és a magyar urak sokaságával.2

) Melléklete ezen jelenetnek azon bájos kép, midőn Nagy Lajos király 1375-ben kisebbik leányát Hedviget (szül. 1371-ben) Lipót osztrák herczeg fiával Vilmossal (szül. 1370-ben) eljegyezte. Az eljegyzés egyházi részét Demeter esztergami érsek Hainburgban (Pozsony fölött) a plebania templomban nagy pompával végezte, mire a következő éjjel az apró jegyesek együtt háltak. És mivel eljegyzéseknél vagyunk, megemlíthetjük, hogy IV. Károly császár 1365-ben fényes kísérettel, melyben négy püspök, hat herczeg vőn részt, jött Budára, hogy személyesen kérje meg fia, a későbbi Venczel császár számára Erzsébetnek, néhai István magyar királyi berezegnek leányát, kit Margittal, Bajor Lajos német császár leányával nemzett. Jól ismerte ő ott az utat, bisz eltekintve attól, hogy sokszor járt Magyarországon, harmadik feleségét, az imént említett Schweidnitzi Annát is a budai királyi udvarból vette el 1353. május 27-én, tehát három hónappal előbb, hogysem Lajos király házasságra lépett rokonával, a bájos Erzsébettel, Kotromanié István bosnya bán leányával. De okunk van föltenni, hogy Lajos e második házassága nem volt ünnepélyekkel egybekötve. Huber Alfonz, Gesch. d. Herz. Rudolf IV. von Oesterr. 45. lap. s) Chronicon Budense, Podhradczky kiadása 340. lapján.