Századok – 1893

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: A magyar kegyúri jog kezdetei Magyarországon 850

854 A MACiVAIt KIRÁLYI KEGYÚRI JOG apostoli követségnek emlékét utódai csak a kettős keresztben őrizték, melylyel pecséteiket és érmeiket ékesítették.1

) A magyar királyok, amikor egyházi téren jogokat gyakoroltak, avagy ezeket oltalmazni kényszerűitek, a szent Istvánnak adományozott pápai kiváltságokra soha sem hivatkoztak. Mindenkor a kegyúri, patronatusi állásra támaszkodtak, melyet az egyes egyházi intézmények alapítói és javadalmazói, úgy szintén ezeknek örökösei részére az egyetemes egyházi jog biztosított. Az egyházat a kegyuraság megalkotására nemcsak a hála érzete jótevői iránt késztette, hanem az érdek sugallata is ösztönözte oly időkben, amikor az egyházi féríiak és javadalmak a világi hatalmasok oltalmát nem nélkülözhették. A patroncitus, mint már a szónak közönséges értelme jelezi, a védnökség jogait és kötelességeit foglalta magában, különösen az egyházak világi javaira vonatkozólag. És mivel ezek megoltalmazásának szükségessége gyakran a javadalmasokkal szemben is felmerült, abból bizonyos felügyeleti és ellenőrködési joghatóság keletkezett. Továbbá, mivel az egyházi javak a javadalom üresedése idején voltak a hatalmaskodó szomszédok részéről leginkább veszélynek kitéve : szokásba jött, hogy a javadalom megüresedésekor a javak kezelését a kegyurak vették át, a javadalmat betöltésekor az új javadalmasnak ők adták át; ami a kegyurakra nézve anyagi előnyökkel, hatalmuk és tekintélyük gyarapodásával járt.2

) Emellett az egyház azon felfogásból indúlván ki. hogy a javadalmas és a kegyúr között benső viszony létesítése a javadalom és a javadalmas érdekében, úgyszintén az egyház valláserkölcsi feladatai szempontjából is kívánatos: a kegyúrnak a javadalom betöltésére befolyást engedett, amely a javadalmak természete és a kegyurak hatalmi állása, az egyház helyzete és az időviszonyok szerint különböző volt, sokféle módosuláson ment keresztül. ') Verböczi a kettős keresztnek az ország czímerébe felvételét szent István apostoli követségéből származtatja. (P. I. T. XI. §. S-) 2) A kánonjog az elszegénj'edett patronusnak a segélyezésre, illetőleg ellátásra való jogigényét is elismerte.