Századok – 1893

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: A magyar kegyúri jog kezdetei Magyarországon 850

KEZDETEI MAGYARORSZÁGOK. 855 Magyarország királyait a kegyuraság széleskörű hatalommal ruházta föl. Ugyanis a magyarországi érsekségek és püspökségek, az azokkal egybekapcsolt székesegyházi káptalanokkal, egytőlegyig ;továbbá a prépostságok, apátságok és egyéb monostorok legnagyobb része, a királyokban tisztelték alapítójukat és javadalmazójukat. A szent-szék a magyar királyok ezen kegyúri állását természetesen minden időben elismerte ; sőt a királyi kegyurasághoz tartozó monostorok kivételesen a királyi prépostságok és apátságok czímét viselték ; nemcsak Magyarországon, hanem a római curiánál is.2

) Viszont a királyok (miként a magán kegyurak is) minden alkalommal vallották, hogy a kegyuraságukhoz tartozó egyházak csak »a világiakban vannak nekik alárendelve«,3

) és a kegyuraság súlypontját a javadalom megoltalmazásának kötelességére helyezték.4

) A királyok a kegyuraságokhoz tartozó javadalmak betöltésére is mindenkor befolyást gyakoroltak; de az, mértékét és formáját tekintve, időnként ingadozásokat és változásokat tűntet föl. Mert kegyúri jogaik — mint már érintve volt — nem ') I". István 1271-ben kiemeli, liogy »super omnes ecclesias cathédrales specialissimum jus patronatus« illeti meg a magyar királyt. Fejér. V. I. 155. 2) ley neveztetnek II. István 1169-iki, III. Incze 1203 és III. Honorius 1217-iki okleveleikben. Fejér. II. 180, 420. Theiner. I. 7. 3) Imre király 1202-ben III. Incze pápához írt levelében hangsúlyozza, hogy a királyi monostorok hozzá »in temporalibus . . . nullo pertineant mediante.« Fejér. II. 404. Érdekes e tekintetben Radó nádor 1057-ik évi oklevele, melyben keg3-uri jogát, amit a száva-szent-demeteri monostorra bír, a pécsi püspöknek átengedvén, ezt a kifejezést használja »temporale dominium . . . quod patronatum vocant.« Fejér. I. 396. ') így példáúl Mátyás 1458. május 26-ikán a nyitrai püspökség fölött az Országh-családra ruházván a kegyuraságot »cum proteccione et tutela eiusdem ecclesie*, az átruházást azzal indokolja, hogy az Országli-család várai a püspöki uradalmak közelébe esvén, ezeket könnyebben oltalmazhatják. (Országos levéltár. D. O. 15245.) — II. Ulászló a hatvani prépostság fölött gyakorolt kegyúri jogot a Banchai-családra kiterjesztvén, ezt azon reményben teszi »eosdem restauracioni et tuicioni bonorum eiuidem prepositure . . . maiori diligencia invigilaturos.« (Kassai Formulare. 146.) SZAZADOK. 1893. X. FÍ;ZET. 50