Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Karge: Kaiser Friedrichs III und Maximilians I. ungarische Politik. etc. Ism. Dr. Áldásy Antal 807

TÖRTÉNETI IRODALOM. 809 részt, ha Iván a kievi nagyfejedelemség egyesítését Oroszországgal szándékozik megkísérteni. E szerződést Miksa 1491. ápril 22-én a nürnbergi birodalmi gyűlésen ratifikálta. Ezalatt azonban Magyarországon nagy események történtek. Ismeretes, hogy Mátyás halála után Ulászló nyerte el a magyar trónt, s hogy ily módon Magyar-, Lengyel- és Csehország koronája, mitől Miksa annyira félt, egy főn egye.sűltek. Miksa jogai védelmezésére fegyvert ragadott. Eleintén kedvezett is neki a hadi szerencse, de nemsokára rosszabbra fordult ügye, s azért azt 1491-ki nürnbergi gyűléstől segélyt kért, a mit hosszas fáradozás után meg is kapott. Erre junius 2-án Thurn-t a nagyfejedelemhez küldte, segélyét kérve ki. Egyúttal azonban Miksa más terveken is jártatta eszét. Egy nagy szövetség létrehozását tervezte a lengyel király ellen, melynek tagjai az oláhországi vajda, a német lovagrend és Svédország lettek volna. E szépen kieszelt terv azonban dugába dőlt. A birodalmi gyűlés által megígért segély kimaradt ; Thum maga csak novemberben érkezett Moszkvába, ekkorára pedig a magyarországi események is nagyban megváltoztak. Ulászló békét kötött testvérével és teljes haderővel állt Miksával szemben, ki időközben a franczia királyival is háborúba keveredett. Ilyképpen nem maradt neki más választása, mint a magyarországi ügyek békés megoldása. Az alkudozások a november 7-ki ismert szövetség megkötését eredményezték, mire Miksa a diplomatiai érintkezéseket Moszkvával és a német renddel megszakította. Az 1498-ki események azonban ismét Magyarországra fordították figyelmét. Már ekkor közel állt a viszály újbóli kitörése, de csak az 1500. júliusban létrejött Jagello-frariczia szövetség folytán tört ki. A viszály kitörését tartotta szem előtt az 1501. márczius 16-án a német lovagrend nagymesteréhez intézett parancs, melyben Miksa kegyvesztés terhe alatt megtiltja neki a lengyel királynak a hűségi esküt letenni. Egyúttal az orosz szövetséget is megújítani törekedett. 1502. augusztus havában Hartinger követét küldte Moszkvába, ki csak 1504 tavaszán ért oda. A nagyherczeg. ki akkor Lithváuiával folytatott harczot, készségesen elfogadta a kinált szövetséget. 1505-ben Miksára nézve a külügyekben (t. i. a németországi és olasz ügyekben) kedvező fordulat állott be, s ez által azon helyzetbe jutott, hogy Magyarországra vonatkozó igényeit fegyverrel támogathassa. Okot erre az ismert, Zápolyai közreműködésével létrejött, 1505-ki országgyűlési határozás adott a trónöröklést illetőleg. Erre Miksa betört Magyarországba, de egyúttal alku-53*