Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Krones Ferencz: Aus Oesterreichs stillen und bewegten Jahren 1810–1812 und 1813–15. Ism. Mangold Lajos 76

76 I TÖRTÉNETI IRODALOM. részben teljesen új buvárlatai eredményének tüzetes és együttes közlése fölösleges lenne. Ezen szempontból is, de kivált, mert könyve hivatva vau ezen csaknem teljesen ismeretlen korba világot vetni s a történetíróknak legalább némi elfogadható alapot nyújtani, örömmel üdvözöljük Lehoczky könyvét. A mü maga az ókorról, a régi korszakokról és a Kr. e. VI. században a mai Beregmegye, sőt a Tiszán innen eső egész rész népeiről adott általános s természetesen számos konjekturával telt tárgyalása után áttér a beregmegyei ókori régiségek jellegének általános megállapítására. E részben azon végeredményre jut, hogy a beregmegyei régiségek jellegéből Ítélve, a megye őskori területét nagy vadon erdőségek borították s hogy a fenyőfa Munkács körül is nőtt, holott ott ma kizárólag bükk- és tölgyfa honos. Nézete szerint a megye területén azon népek közül, kikről a történelem névleg megemlékezik, az agathyrsek, a kelta törzsű boiok, a. szarmata jazygek, majd a quadok, markomanok és karpok tartózkodtak. Megfordultak ott azonban a dákok, góthok, hunok, avarok, szlávok és bolgárok is. Kétségtelen továbbá — mindig a szerző szerint — bogy már előbb a megállapíthatlan neolit-korban az ős ember is jelentkezett és tartózkodott itt s hogy akkor, valamint a középkor elején, a népvándorlás idején keletről nyugat felé, a megye határhegyein át húzódtak az egyes karavánok és a csoportok közül egyik-másik ha útközben elhunyt, ott a hol őt a halál érte, azonnal el is temettetett, a bérez ormán, mint a lázárpataki Medvezsa nevü magaslaton, vagy a kanorai völgyben és puszkói hegyoldalban, hol agyagedényben szépen berakva nagyszámú ép bronzeszközök és lándzsák, sőt Kanorán még arany ékszerek is találtattak. Hogy később az avarok és a magyarok is ezen a vonalon léptek be hazánk területére, mutatja — ismét a szerint — a szolyvai sir, melyben lovastól eltemetett magyar levente teljes fegyverzetével találtatott. A következő fejezet az 50-ik lapig a beregmegyei régiségek tüzetes leírását, az utolsó a Beregmegye környékén előfordultakét adja, azon községek sorrendjében, a melyekben találtattak. Az érdekes könyvet, melynek folytatásától sokat várhatunk, nagyszámú sikerült ábra élénkíti és teszi élvezetessé. CRESCENS. Krones Eerencz, Aus Österreichs stillen und bewegten Jahren 1810— 1812 und 1813—15. - 1. Zeitgeschichtliche Studien » Aus dem. Tagebuche Erzherzog Johanns 1810—12. « — II. Hormayrs Lebensgang bis 1816 und seine Briefe an Erzh. Johann 1813—16. (Innsbruch, Wagner 1892. 417 l.) A hazai és az osztrák történetírás az utolsó évtized folyamában több becses müvet szült a XIX. század borús kezdetének történetéhez. Wertheimer, Beer és Fournier mellett különösen Krones foglalkozott újabban e korral, kinek termékeny tollából négy ideszóló munka látott napvilágot. Ezek közül a Századok olvasói a Baldacci báróval és Tyrol törtenetével foglalkozó munkákat már ismerik. (L. Századok, 1887. 166.1.