Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergommegye és város multjából (1684–1714) Ism. –l –l–. 75

75 TÖRTÉNETI IRODALOM. Három, évtized Esztergom-megye és város múltjából. (1684—1714.) Irta Villányi Szaniszló szentbenedekrendi ház-főnők és főyymnasiumi igazgató. Esztergom, 1892. Nyom. Laiszhy János könyvnyomdájában. 312 l. E munka folytatása azoknak a tanulmányoknak, melyeknek ezelőtt egy évvel szerző szép kiadványát: »Néhány lap Esztergom város és megye múltjából« köszönhettük. Körülbelül egy korra vonatkozik, de már nemcsak jegyzetes kútfő publicatio, hanem feldolgozás. Szerző jelen miivében Esztergom megye és város történetének harmincz évét beszéli el, a viszszafoglalástól a Rákóczy-féle szabadságharcz lezajlásáig. Az első részben a megye és város belső történetét, szervezetét, adózási viszonyait, a jobbágyság helyzetét, a közgazdasági, közmlvelődési és társadalmi viszonyok rajzát adja, azzal a körültekintő, alapos tudással, világos, folyékony előadással, mely Győrmegyére vonatkozó árpádkori tanulmányait jellemzi. A második rész a Rákóczy-féle háborúval és következményeivel foglalkozik az irodalmi apparátusnak, különösen Thaly Kálmán tanulmányai és kiadványainak bő felhasználásával. E korból Esztergomnak egy országhírü alakja : Bottyán János, és egy nevezetes eseménye volt : a vár ostroma és bevétele a kuruczok által 1706-ban. Mindkettőről szerző érdekesen ír. Befejezi e munkát néhány czéh-szabály, adó-tabella, leltár, melyek a mondott kort szintén érdekesen illustrálják. Valóban kívánatos volna, hogy minden megyei törvényhatóság ily munkát bírna —• s kevés kivétellel bírhatna is — állapotáról a XVII. és XVIII. század fordulópontján, mikor nálunk a középkor befejeződik és kezdődik az új kor, kiinduló pontja mostani helyzetünknek. —1—1 — Adatok hazánk archaeologiájához, különös tekintettel Bcregmegyére s környékére. Irta Lehoczky Tivadar. 1. kötet. Az őskortól a magyarok lejöveteléig. Körülbelül 480 ábrával. Munkács. Nyomatott a » Kárpát « könyvnyomda és kiadóüzletben. 1892. 179. I. Lehoczky Tivadar tagtársunknak jelen könyve becses adalék hazánk azon korbéli történetéhez,'a mely irott emlékek híjján a szorosan vett történelmi auyag körén kívül esik. 0 a hazai archaeologiaí tudománynak ép oly régi, amily avatott bajnoka s kivált az obsidián eszközök és a nucleusok meghatározásának és kutatásának terén foglal el tekintélyes állást. Ezen nemből már 1869-ben gazdagítá muzeumunkat oly válogatott gyűjtemény nyel, hogy arról Rómer Flóris joggal mondhatá az Archaeologiai Értesítő III. k. : »Az ajándékul beküldött tekintélyes gyűjtemény e nemben Európában talán most az egyedüli.« Tudományos buvárlatait és gyűjtéseit ez idő óta Lehoczky lankadatlan buzgalommal folytatta s ámbár működéséről hoztak is koronkint tudósításokat intézeteink s különösen a tudományos akadémia kiadásában megjelent Archaeologiai Értesítő, a közlemények s olykor egyes hírlapok és folyóiratok, de nem oly kimerítően, hogy ismertetett, de jó