Századok – 1893
Könyvismertetések és bírálatok - Thuasne: Djem sultan; fils de Mohamed II. Ism. M–A S–R. 795
796 ' TÖRTÉNETI IRODALOM. háremet és atyja udvarát s kormányzó czímmel Kasztemuni városba küldetett, hol katonák, törvénytudók, költők és tudósok társaságában megtanulta a kormányzás mesterségét, a török irodalom mellett a perzsa és arab irodalommal is megismerkedett s nagyon korán kedvet kapott a verselésre is. 1473-ban, tizennégy éves korában atyja parancsára visszatért Konstantinápolyba s ott maradt a következő évig, a mikor II. Mohamed őt a perzsa háború szerencsés bevégzése után, hirtelen elhalt bátyja Musztafa utódjául Karamania kormányzójává nevezte ki. Tizenöt éves korában hagyta el Dzsem másodszor és ezúttal örökre Konstantinápolyt, hová többé nem is tért vissza soha, s Karamaniába tette át lakását, hol idejét tanulással, költészettel, katonai és testgyakorlatokkal töltötte. Ezen időben már testi és lelki tehetségei egyiránt feltűnést keltettek. Nemcsak költeményeivel aratott nagy sikereket, hanem testi ügyességével is : tartománya legjobb költőjének és legelső birkózójának tartották. Első nyilvános szereplése a politikai élet terén 1478-ra esik. Mint atyja megbízottja vezette az 1480-ki rhodusi hadjáratot megelőzött tárgyalásokat és e minőségben annyi jóakaratot és buzgóságot tanúsított a béke fentartása körül, hogy a tárgyalások sikertelensége a lovagok beismerése szerint nem rajta, hanem a szultán magas követelésein mult. A Rhodus ellen intézett — különben a törökökre rosszúl végződött hadjáratban nem vett részt ; de az 1481-ben Egyptom ellen tervezett hadjáratban ő vezette a török előcsapatokat s már betört Syriába, midőn atyjának II. Mohamed szultánnak 1481. május 3 ikán bekövetkezett váratlan halála a hadjáratnak hirtelen véget vetett s az egész helyzetet megváltoztatta. A török birodalomban a trónöröklés kérdése fölött kitört a polgárháború. Két testvér állott egymással szemben : Bajazid és Dzsem. Mint idősebb testvért Bajazidet illette a trón, de igen sokan voltak a birodalomban, kik a békeszerető és kényelmet kedvelő idősebb testvér helyett szivesebben látták volna a trónon a fiatalabb, de sokkal merészebb szellemű, tevékenyebb és harcziasabb Dzsemet. És Dzsem csakugyan magának követelte, mint atyai örökséget, a birodalmat. Igényeit arra alapította, hogy ő Mohamed szultán uralma alatt született, míg Bajazid akkor született, mikor Mohamed még magánember volt. Bármily gyönge volt is ez érv, Dzsem népszerűsége kipótolta igényei hiányosságát s egyideig kétségesnek látszott, ki lesz nyertes e küzdelemben. Azonban Bajazid, ki Mohamed halála pillanatában Amasiában tartózkodott, tartva öcscse merész szellemétől, oly gyorsasággal, minőt tőle alig lehetett várni, Konstantinápolyba sietett és a kormány gyeplőit kezébe ragadta. A hadsereg, neve-