Századok – 1893
Könyvismertetések és bírálatok - Thuasne: Djem sultan; fils de Mohamed II. Ism. M–A S–R. 795
795 ' TÖRTÉNETI IRODALOM. kis báráuyfelhőcske úszott az ő kék egéu : a bécsi Mária Terézia szobor leleplezésénél 1888-ban egészen megfeledkeztek róla, mint mondja: »még a trónörökös is« feledni látszott munkásságát. De ez a bárányfelhő is elúszott, mikor a tudós világ Arneth hetven éves jubileumát megülte. B. R. L. Thuasne, Djein Sultan fits de Mohamed IL, frère de Bayezid II. (14 59 —1495), d'après les documents originaux en grande partie inédits. Etude sur la question d'Orient à la fin du XV. siècle. Paris. 1892. Nem volt még politikai kérdés, mely az európai népek érdeklődését és az európai államférfiak figyelmét és tevékenységét oly hosszú időn át lekötve tartotta volna, mint a keleti kérdés. Ősrégi keletű az ellentét kelet és nyugot között s e faji különbözőségeken alapuló ellentétet még élesebbé tette a VII. és VIII. század folyamán az izlam gyors uralomra jutása Elő-Ázsiában. A faji ellentéthez most meg a vallási ellentét is járult ; de a küzdelem Elő-Azsia izlam hitű és Európa keresztény, hitű népei között, melynek szintere a XIV. századig Kis-Azsia, Syria és Egyptom volt, bár ismételten óriási arányokat öltött, csak az ozmánok megjelenésével a Balkán-félszigeten vett Európa népeire fenyegető jelleget. A török befészkelődésével Európába kezdődik a keleti kérdés, mely annyi századon keresztül karddal és tollal folytatott küzdelmek daczára teljesen megoldva mai napig sincsen s előreláthatólag még sokáig fogja lekötni Európa népeinek érdeklődését. E nagy politikai kérdés története a XV. század végén szoros összeköttetésben áll egy szerencsétlen török trónkövetelő, a hazai történelmünkben is emlegetett Dzsem herczeg életével. Dzsem életrajza és a keleti kérdés története a XV. század végén képezi tárgyát Thuasne rendkívül érdekes, a XV. század zilált politikai viszonyait és laza erkölcsi nézeteit hiven visszatükrözhető munkájának. Dzsem herczeg, vagy mint közönségesen nevezni szokták. Dzsem szultán, II. Mohamednek. Konstantinápoly meghódítójának harmadik fia, 1459. deczember 17. született. Anyja keresztény nő volt a szerb uralkodó családból, s talán e körülménynek lehet tulajdonítani, hogy Dzsem szultán, bár az izlam hitben nevelkedett fel s élete végéig jó mohamedán maradott, vallást tekintetben - valahányszor alkalma volt azt bebizonyítani — mindig türelmet tanúsított. Neveltetése olyan volt, mint e korban általában a török herczegeké. Tíz éves korában elhagyta a
