Századok – 1893

Értekezések - DEDEK CRESCENS LAJOS: Jelentés néhány külföldi levéltárról 760

764 JELENTÉS teménye tehát Morvaországnak belső s a külfölddel való viszo­nyai történelmére vonatkozólag első rendű forrást képez. Halála után (1826. 3 IX.) a tekintélyes, több száz kötetre menő gyűjte­mény részint vétel utján a Landesarchivba. résziut Sylva- Taroucka gróf révén a Francens-Muzeumba került s mindkét helyen önnál­lóan kezeltetik. Gyűjteményéből Magyarországra nézve érdekesek a Miscel­lanea-kötetek. a melyekben egyszeri megtekintésre felötlött a Lippay család történetére vonatkozó 16 drb okirat és a Rálióczy­időkből származó 3 okmány másolat, Bucskay epitaph iuma, az 1621-iki béke okmánya, az 1704-iki Rákóczy-félc betörés leírása és I. Lipót császár Straf schreibende ad üngaros. Ugyanitt talál­ható nagy számú, többnyire eredeti levél, mely Miqazzi biboros működésére vett világot, valamint egy Zsigmond királyra írott gúnyköltemény és egy Mátyás királyt dicsőítő óda másolata is. Érdekes még Bosnyák Tamásnak, a Bocskay-féle ezredesnek levele Lichtenstein Károly morva őrgrófhoz cseh nyelven írva s 1605. jun. 1-én Szakolczáról keltezve; valamint ugyanannak a sziléziai herczeghez intézett levele. Egyháztörténelmi, de meg jogi szempontból is rendkívül érdekes Batthyányi Károly berezegnek 1767. febr. 20-án Bécsből keltezett eredeti oklevele, mely a fürjei monostort a csornai pré­postságból. melybe az eddig bekebelezve volt, kihasítja s arra nézve a család patronatusi jogát megújítja. Az okmány, fölötte díszes kiállítása folytán is előkelő helyet kér a XVIII. század okmánytárában. Mária Terézia korára, kivált a vallási villongások szem­pontjából, érdekes világot vett a királynőnek egy 1763-ban Bar­kóczy prímáshoz intézett levele, a melyben a főpapot, húsvéti sz. gyónása alkalmából támadt scrupulusaira hivatkozva, felszólítja, hogy nyilatkozzék, mi volna a katholikus vallás erősbítése szem­pontjából a teendő. Barkóczy e felszólításnak sietett is eleget tenni, a mit ugyanezen évből keltezett és ugyanitt található Pro­jectuma bizonyít. Culturtörténeti érdekkel bir a helytartótanácsnak egy Budán 1819. máj. 14-én kelt s itt másolatban meglevő levele, melyben azon indokból, hogy az egyetemen a tanulók, de sőt a tanárok között is »politicus quidam simul et religiosus sese evoluit fanatizmus* elrendelik, hogy a protestáns tanulók habilitatiója csak a helytartótanács előzőleg kiadott testimoniumja mellett mehet végbe. A mezőgazdaság történelmére, a XVIII. századból számos becsesnél becsesebb levél között, több magyarországi vonatkozású s igen érdekes levél is olvasható.

Next

/
Thumbnails
Contents