Századok – 1893
Értekezések - DEDEK CRESCENS LAJOS: Jelentés néhány külföldi levéltárról 760
NÉHÁNY KT LFÓÍ.DI LEVELTÁRRÓL. 765 A szorosan vett kéziratok között felsorolandóknak vélem még a következőket: Genersich, Ueber alte Sitten und Gebräuche in der Zips. Sennoivitz, Nachrichten von der Stadt Leutschau und der Erziehungs-Anstallt in Eperjes. Windisch , Bibliographia Posoniensia és Yerzeichniss sämmtl. Orthschaften des Comitates Trenschén. A Erancens-Museum révén egy cseppet dobhatunk abba a tengerbe is, a mely Rurny György kéziratai néven ismeretes. E rendkívül nagy termelésű poiyhistornak két ujabb kéziratára bukkantam, a melyeket pedig irodalomtörténészeink, ha emlékezetem nem csal, elveszettnek hittek. Ezek: Lexikon Ung. Schriftsteller des 19. Jahrhunderts és Gelehrtes Ungarn. Azon másolatokon kivül, a melyek a Corvin Mátyás és Ulászló között folyt alkudozások történelmére vonatkoznak, legérdekesebb darabjai a Francens-Museumuak, kétségkívül, azok az iratok, a melyek a XVIII. század politikai pamphlet-irodalmát hivatvák kiegészíteni. Tudjuk, hogy a nemesség érdekeit, e korból, csupán a Bichwaldszky György kanonoknak tulajdonított Vexatio dat intellectum czimű röpirat képviseli, mely hosszú ideig kéziratban keringett az érdekeltek kezén s csak 20évmulva. 1785-ben. jelent meg nyomtatásban Wucherer bécsi könyvárus kiadásában s ékes Elzevir betűkkel. A Francens-Museum is őrzi egy kéziratos példányát e Vexatiónak, a melynek érdekes voltát emeli azon körülmény, hogy commentálva s viszontválaszszal van ellátva, a melyben egy névtelen szolgál a királynőnek tanácsokkal, mikép lehetne a magyarokat megfékezni s a Vexatio iróját kikutatni, hogy méltó büntetését elszenvedje. A kézirat proveniencziájára nézve sem a dr. Schramm Vilmos könyvtárnok által készült katalógus, sem a muzeum irattára felvilágosítással nem szolgál. Azon körülmény azonban, hogy az erkölcstelen élete miatt kegyvesztett pandur-oberster Trenk Eerencz Brünnel. kivált spielbergi fogsága révén, szoros összekötetésben volt s emléktárgyai a Francens-Museumba kerültek, valószínűvé teszi azon feltevést, hogy e jó tanácsok a hírhedt pamphlet-gyártó Trenk Frigyes báró tollából folytak s a család ajándékából kerültek a brünni muzeumba. Érdekes kiegészítésül szolgál ezen irathoz egy versgyűjtemény, a mely részben magyarul van irva s a magyar szabadság aláásói ellen intézve. A politikai történelem szempontjából meg kell említenem még egy iratot, azt, mely a pozsegai főispán só g n^k Szlavóniába való bekebelezéséről szól. Az irat bőven fejtegeti a bekebelezés motívumait s a gyakorlati keresztülvitel módozatairól sem feled-
